4p

Vasárnapi londoni lapértesülés szerint a brit kormány kész többségi tulajdonba venni a legnagyobb brit bankokat a pénzügyi szektor összeomlásának megakadályozása végett. A körvonalazódó tervek végrehajtásának idejére, a héten felfüggeszthetik a kereskedést a Londoni Értéktőzsdén.

A kormány már a hét közepén bejelentette, hogy a brit nagybankok és lakástakarék-szövetkezetek összesen 50 milliárd font költségvetési tőkeforráshoz juthatnak; lehívás esetén, a juttatás fejében az állam elsőbbségi részvényeket kap az állami tőkét lejegyző bankokban.

A The Sunday Telegraph forrásai szerint azonban az újonnan felmerült, radikális javaslatok jóval tovább mennek a minap ismertetett mentőtervnél; Gordon Brown miniszterelnök drasztikusabb lépésekre, akár a teljes brit bankrendszer államosítására is rákényszerülhet.
Ezt a brit sajtó már egy ideje a komoly lehetőségek közé sorolja.

A Financial Timesban Paul De Grauwe, a leuveni egyetem közgazdaságtan-professzora a minap azt írta: a pénzügyi szektor jelenlegi válságából csak egy kiút van, az, ha a nagy országok - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az euróövezet, esetleg Japán - kormányai átveszik gazdaságuk bankrendszerét, vagy legalábbis a nagybankokat. A kormány az egyetlen olyan intézmény ugyanis, amely meg tudja oldani a likviditási válságot, mert amint a bankok az állam kezében vannak, utasítani lehet őket arra, hogy bízzanak egymásban és hitelezzenek egymásnak, állt a Financial Timesban közölt elemzésben.

A The Sunday Telegraph szerint amikor a brit kormány a hét közepén nyilvánosságra hozta 50 milliárd fontos állami tőkejuttatási programját, az eredeti szándék az volt, hogy  ennek fejében viszonylag csekély részesedéseket szerez a költségvetési pénzből kérő bankokban. A banki részvények árfolyamának meredek zuhanása nyomán azonban a kormány most már kész többségi részesedések átvételére is a nagybankokban, állami képviselőket küldve a bankok igazgatótanácsaiba - áll a vezető vasárnapi konzervatív lapban.

Egy másik nagy vasárnapi brit lap, a The Sunday Times úgy tudja: a négy legnagyobb brit bank összesen 35 milliárd font tőkejuttatást kér.

Közülük a két legsúlyosabban megrendült helyzetű brit pénzintézet, a Halifax-Bank of Scotland (HBOS) - a legnagyobb jelzálogkölcsönző -, valamint a Royal Bank of Scotland 70, illetve 50 százaléka kerülhet állami tulajdonba.

Ez minden idők legnagyobb állami bankmentő akciója lenne, amely a kereskedés felfüggesztéséhez is vezethet a Londoni Értéktőzsdén; ennek célja az lenne, hogy a piacnak legyen ideje megemészteni a fejleményeket. 

Az Európában irányadó londoni tőzsde fő árfolyammutatója, a FTSE-100-as öt és fél éve először négyezer pont alatt, 3932 ponton zárta a hetet, több mint ezer pontos heti zuhanással, és az indexben foglalt vállalatok tőzsdei összértéke csak az elmúlt öt kereskedési napon 250 milliárd fonttal csökkent.

A FTSE-100-as pontosan 2800 ponttal, több mint 40 százalékkal jár a tavaly júniusban mért 6732 pontos legutóbbi zárási csúcsa alatt, így most már mélyen a recessziós időszakokra jellemző "bear market" sávban van.

A nem hivatalos, de általánosan elfogadott értékpiaci meghatározás szerint a "bear market" állapot akkor áll be, ha valamely tőzsde egy vagy több részvényindexe a megelőző csúcsról az időszaki kilengésektől függetlenül, folyamatszerűen legalább 20 százalékot süllyed.

A múlt szerdán nyilvánosságra hozott brit bankmentő program összesen 250 milliárd font értékű, ugyanis az 50 milliárd fontnyi költségvetési tőkejuttatási keretet a Bank of England - a brit jegybank - legalább 200 milliárd font, rövid távú likviditásnövelő hitelfinanszírozással egészíti ki.

Emellett a brit kormány - az intézkedési terv talán legfontosabb elemeként - az alapcsomaggal egyező értékig terjedő garanciát is vállal a bankközi piacon forgalmazott likviditásra, vagyis a mentőterv elvi összértéke eléri az 500 milliárd fontot, az éves brit GDP-értéknek jóval több mint a harmadát.

A lakossági szférára is átterjedt hitelválság egyik fő oka, hogy a bankok egymásról sem tudják, mennyi nem teljesítő - jórészt jelzálogalapú - követelést tartalmaznak pénzpiaci portfolióik. Ezért jó ideje óvakodnak az egymás közti rövid lejáratú hitelezéstől, ami rekord szintekre hajtotta fel a bankközi kamatokat (LIBOR), drágítva minden más hitelügyletet is.

A kölcsönök egekbe szökő nagybani ára - de főleg szinte teljes elapadása - már a kiskereskedelmi hitelpiacot is komolyan sújtja; a Bank of England legutóbbi kimutatása szerint az augusztusban folyósított lakossági ingatlanhitelek értéke az előző hónapban kihelyezett összeg 5 százaléka volt Nagy-Britanniában.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!