Az MKB Bank Zrt. által kibocsátott részvények nem tartoznak a nemzeti vagyon körébe, mivel azok tulajdonosa 2015. december 23. napjától nem a Magyar Állam, hanem az MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. (MSZVK Zrt), amelyben tulajdonjoggal a Magyar Állam közvetlenül, illetve közvetve nem rendelkezik. Az MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosa a Szanálási Alap, amelynek vagyona, a működéséhez szükséges fedezete nem az államháztartásból származik, hanem mindezt – főszabály szerint – a Szanálási Alaphoz csatlakozni köteles tagintézmények (hitelintézetek és befektetési vállalkozások) hozzájárulásai biztosítják. A szanálás során az MSZVK Zrt. 32,1 milliárd forintos támogatást adott az MKB-nak, ezért kompenzációként a részvények 37 milliárd forintos vételára is ide folyik be. A nem megalapozott sajtóhírek miatt az értékesítés elmaradása veszélyezteti az MSZVK támogatásának megtérülését és így a bankrendszernek is jelentős károkat okoz.
A szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak a részvények értékesítése során a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben, azaz a szanálási törvényben és az európai uniós versenyjogi előírásokban foglaltaknak kell megfelelnie. Mindez azt jelenti, hogy nyílt, átlátható és diszkrimináció mentes eljárásban, piaci versenyfeltételek között lefolytatott értékesítéssel, amelyben az Európai Bíróság gyakorlata szerint elsődleges a vételár szerepe, kell megvalósítani a szanálási célokat, vagyis az MNB-nek – az európai uniós elvárásoknak megfelelően - a legjobb árat kínáló befektetőt kell kiválasztania. A szanálási feladatkörében eljáró MNB eljárása a nemzetközi gyakorlatnak és a fenti követelményeknek mindenben megfelel.
A felügyeleti feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak egy a szanálástól elkülönülő, független engedélyezési eljárásban vizsgálja meg, hogy a vonatkozó általános jogszabályok szerint a – szanálási feladatkörében eljáró – MNB által hatósági határozattal kiválasztott új tulajdonosok szerezhetnek-e befolyást MKB Bank Zrt-ben. Amennyiben a felügyeleti feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank azt állapítja meg, hogy a befolyásszerzéshez szükséges feltételeket a vevők tulajdonosi köre, illetve a vételár eredetének tekintetében a vevők nem tudják megnyugtatóan bizonyítani, úgy az MKB Bank Zrt. által kibocsátott részvények tulajdonjogát nem szerezhetik meg. Ezt biztosítja a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a részvények eladására létrehozott kötelem is, amely szerint a részvények feletti tulajdonjog megszerzésének előfeltétele a felügyeleti engedély beszerzése és a vételár maradéktalan megfizetése.
A jegybank közleménye hangsúlyozza, hogy az MKB Bank Zrt. által kibocsátott részvények értékesítési eljárásában - a Pannónia Nyugdíjpénztár kivételével – a kötelező ajánlatot benyújtó összes lehetséges befektető nem saját maga kívánt közvetlenül tulajdont szerezni, hanem közvetetten, ún. special purpose vehicle (SPV), másnéven tőkealap közbeiktatása révén. A közelmúltban számos európai országban valósult meg pénzügyi intézmény értékesítése olyan módon, hogy a vételre valamely magántőkealap (private equity fund) tett ajánlatot azzal, hogy az általa alapított vagy alapítani tervezett SPV-t jelölte meg részesedésszerzőként. A sajtó által tett ellentétes állítások szakmailag nem állják meg a helyüket.
A magántőkealap sajátossága, hogy több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikájának megfelelően azt befektesse az alap jegyeit jegyzők, vagyis a befektetők javára. Az általuk megvalósított ügyletek tekintetében a befektetési politika az irányadó, amely ismert és elfogadott az alapot jegyzők oldalán, azonban ezen túlmenően a befektetőknek, mint tényleges tulajdonosoknak az alap vezetésébe nincs beleszólásuk, azt az alapkezelő végzi. Amikor az alap megtalálja a befektetési politikájának megfeleltethető tulajdonszerzési lehetőséget és sikerre viszi az ügyletkötést, a befektetők teljesítik a még fennálló befizetési kötelezettségüket. A befektetés során tehát a magántőkealap általában úgy valósítja meg a befektetési ügyleteit, hogy a nagy növekedési potenciállal rendelkező gazdasági társaságban való tulajdonszerzést követően részesedését előre meghatározott feltételek mellett meghatározott idő elteltével értékesíti. Így a befektetők nagyobb kockázatot vállalnak, értelemszerűen nagyobb hozam reményében, kilétük azonban az irányítási jogosultság hiányára tekintettel nem bír relevanciával, sőt ez a tőkepiaci oldalon védett információnak minősül.
Az értékesítési eljárás minden szakaszára igaz az az állítás, hogy valamennyi lehetséges befektető azonos módon kapott tájékoztatást a világosan megfogalmazott feltételekről, és értesült a következő szakaszra vonatkozó lépésekről, teendőkről. A Blue Robin Investments S.C.A. által vezetett konzorcium kötelező érvényű ajánlata az értékesítésére vonatkozó eljárás feltételeinek megfelelt, valamint a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő módon vett részt az eljárásban. A szanálási folyamat szabályossága megkérdőjelezhetetlen, hiszen az az Európai Bizottság által felügyelt folyamat. Az Európai Bizottság amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank az értékesítési eljárás során bármely, a hatáskörébe tartozó normának nem tett eleget, úgy jogosult eljárást indítani, amely során az értékesítés minden részletét vizsgálhatja. A Magyar Nemzeti Bank az eddigiekben is kiemelt hangsúlyt fektetett az Európai Unió megfelelő tájékoztatására, és ezt követően is minden adatot a Bizottság rendelkezésére bocsájt.
MTI
