A KDNP javaslatát 142 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház. Igennel az előterjesztők mellett a fideszesek és a jobbikosok voksoltak, a szocialisták, az LMP-sek és a függetlenek többsége tartózkodott, míg az egy nem szavazatot a szintén független Fodor Gábor adta le.
A törvény adósságrendezési eljárást biztosít azzal a céllal, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek adóssága szabályozott keretek között rendeződjön, fizetőképességük helyreálljon. A magáncsődeljárás elsősorban a hiteladósok, illetve a többfelé fizetési késedelmet felhalmozók adósságcsapdából kikerülését tűzi célul, mivel őket a végrehajtási és kényszerértékesítési eljárások nehéz helyzetbe sodorják - írták javaslatuk indoklásában a kereszténydemokrata előterjesztők.
Ha még ennél is többet szeretne megtudni a magáncsődről:
Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az adóssága törlesztésére. A csődvédelem kérelmezésének feltétele egyebek mellett az, hogy
- az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen,
- a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és
- legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint.
A kritériumokkal kapcsolatban az előterjesztők hangsúlyozták, hogy a magáncsődtörvény nem célozhatja sem a többszörösen eladósodott, sem az átlagosnál jóval nagyobb vagyonú lakossági csoportok megmentését.
Csődvédelem alatt - sorolták - az adósnak
- nem kell számolnia végrehajtási, zálogtárgy-kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel,
- tetemes végrehajtói költségekkel,
- továbbá nem kell tartania kilakoltatástól.
A magáncsőd jogintézménye bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad.
A KDNP-sek szerint a törvény arra ösztönzi az adóst és a hitelezőket, hogy az adósságrendezést először bírósági eljáráson kívül, rugalmasabb, kötetlenebb és költségtakarékos formában, megállapodás megkötésével kíséreljék meg. Ennek során megegyezhetnek a fizetéskönnyítő megoldásokról, a hitelszerződést átstrukturálhatják, az adós kedvezőbb fizetési ütemezést kaphat, mentesülhet a késedelmi kamat megfizetése alól, sőt részbeni tartozáselengedésben is részesülhet.
Bíróságon kívüli sikertelen egyezkedés esetén indul meg a bírósági adósságrendezési eljárás. Ebben az esetben az adós mellé kirendelt, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt úgynevezett fizetésképtelenségi szakértő, a családi vagyonfelügyelő látja el az adós gazdálkodásának felügyeletét, támogatja őt az eljárási kötelezettségei és jogai gyakorlásában. A vagyonfelügyelők feladatai között van a bírósági döntéshozatal előkészítése is, továbbá a magáncsődegyezség előkészítése, az egyezségkötési eljárás lebonyolítása és az értékesítési bevétel hitelezők közötti felosztása.
A családi vagyonfelügyelői tisztség csak jogi vagy közgazdasági végzettséggel tölthető be, 2018-ig pedig közigazgatási vizsgát vagy jogi szakvizsgát is elvárnak tőlük.
Ha az adós az ötéves adósságtörlesztési időszak alatt fegyelmezetten törleszt - és ha a hitelezők hozzájutottak a meghatározott minimális megtérüléshez -, a bíróság mentesítheti őt a fennmaradó adósságai megfizetése alól.
A törvény lépcsőzetesen lép hatályba: idén szeptemberétől azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthonuk van veszélyben, a második ütemben, 2016 őszétől pedig minden eladósodott magánszemély, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője korábban azt mondta, tízezreknek nyújthat segítséget adósságuk rendezéséhez a családi csődvédelemről szóló törvény.
MTI
