Mario Draghi, az EKB harmadik elnöke

Makró Mario Draghi

2011. május 17. 12:14

Egy olasz, aki mindenkinek tetszik. Ismerői szerint Mario Draghiban minden együtt van, ami az Európai Központi Bank (EKB) vezető posztjának betöltéséhez elsősorban kell: gazdag nemzetközi tapasztalat, elismertség és ambíció. Emellett élvezi mind Olaszország, mind a többi vezető európai ország támogatását.

Draghi az EKB kormányzótanácsából kerül a bank élére.

Az 1947-ben született közgazdász 2006 februártól állt a botrányok tépázta olasz központi bank élén. Elődjének, Antonio Faziónak bennfentes kereskedés és piaci manipuláció miatt kellett vennie kalapját.

Az olasz központi bank elnökeként Draghi nemcsak az EKB kormányzótanácsának tagja, hanem a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) igazgatótanácsának is, továbbá Olaszországot képviseli a Világbank kormányzótanácsában, illetve az Ázsiai Fejlesztési Bankban.

A római Sapienza Egyetemen tanult, gazdaságtudományi doktorátusát 1976-ban szerezte az amerikai Massachussets Institute of Technology-n, olyan Nobel-díjasok irányítása alatt mint Franco Modigliani vagy Robert Solow.

1981-től 1991-ig a Firenzei Egyetem professzora, közben 1984 és 1990 között a Világbank igazgatótanácsának tagja volt.

Olaszország mindig is számolt Draghival, a külföldi elkötelezettségek idején is: 1991-től az olasz államkincstár főigazgatója, egészen 2001-ig.

Ezt követően 2002-től a Goldman Sachs International alelnökeként és ügyvezető igazgatójaként dolgozott. Az összeférhetetlenség elkerülésére 2006 februárban, amikor az olasz központi bank vezetését átvette, eladta Goldman Sachs részvényeit.

A 63 éves Draghi szenvedélyes hegymászó és kétgyerekes apa.

MTI

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Megállapodtak: itt van, mennyivel emelkedik a minimálbér!

Megszülethetett a megállapodás a bérekről.

Letartóztattak egy szerb minisztert? Újabb hullámokat vet az újvidéki tragédia

Tizenegy embert vettek őrizetbe az újvidéki pályaudvaron történtekkel kapcsolatban, állítólag a lemondott miniszter is köztük van.

Magyar Péter a gazdaságot is kiránthatja a gödörből? Erről is kérdezzük Felcsuti Pétert a Klasszis Klub Live-ban

A közgazdász, bankár november 28-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz élő adásunk vendége. Felcsuti Péterrel átbeszéljük, mi a legfőbb baja az idén a tavalyihoz hasonlóan ismét recesszióba zuhant hazai gazdaságnak, kitérve egyebek mellett arra, hogyan lehetséges az, bár az Európai Unióban messze a legtöbb támogatást az Orbán-kormány adja a gazdaság szereplőinek, mégis szinte alig van mutató, amelyben ne lennénk tökutolsók. Vajon ezen változtathat-e egy kormányváltás, Magyar Péter kvázi megváltó is lehet, vagy csak leváltó – ha egyáltalán? Az élőben zajló stúdióbeszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.

Együtt pezsgőzhetnek a fideszesek Ursula von der Leyennel? Megszületett az alku

Nehezen, de megszületett az alku a biztosjelöltekről, Várhelyi Olivért és Ursula von der Leyent is a nagy nyertesek között emlegetik.

Kifizette a váltságdíjat a magyar kormány? Eltűntek az érzékeny anyagok a hackercsoport oldaláról

Eltűntek a Védelmi Beszerzési Ügynökség anyagai az Inc. Ransom oldaláról. Mi történt?

Nagy Márton a szamárpadba ültette Magyarországot

Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) mértéke. Ezzel mindkét listán az unió legrosszabbul teljesítő gazdaságai között szereplünk, hiába ad ki Nagy Márton negyedévről negyedévre kincstári optimizmustól duzzadó közleményt. Összevetettük a magyar gazdaság GDP-jét az unió többi országáéval, köztük Ausztriáéval és Romániáéval, valamint a V4-es társakéival is.

Megint belenyúlt a kormány a rezsicsökkentésbe – íme a részletek

A kormány úgy döntött, a villamos energiáról szóló törvénytől eltérően egyetemes szolgáltatásra a lakossági fogyasztók mellett néhány feltétel mellett a mikrovállalkozások is jogosultak.

Drágulást hozott az újabb gázvita, magyar szempontból is érdekes, ami jön

A hétvégi hírek szerint a Gazprom felfüggesztette az osztrák OMV felé a gázszállítást, ennek ellenére az Ausztria irányába menő mennyiség csak minimális mértékben esett vissza. Nem egyértelmű, hogy az oroszok részéről újabb politikai játszma, vagy más áll a történések hátterében. Az olcsó orosz gázra Európában is lenne kereslet, így az ilyen esetek ellenére is folytatódhat a tranzit.

Nincsen semmi meglepő, de — elemzők a kamatdöntésről

Az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megfelelt az elemzői konszenzusnak. A tanács többsége a tartásra voksolt, egy döntéshozója a csökkentés mellett szavazott.