Mától nincs többé lett lat

Makró Lettország

2014. január 1. 15:10

Lettország az eurózóna legújabb tagja lett január elsején. Így az eurózóna tagjainak száma tizenhétről tizennyolcra emelkedett, miután Riga euróra cserélte a lett nemzeti fizetőeszközt, a latot.

Jóllehet Lettország a válság egyik legnagyobb kárvallottja volt, és a lett gazdaság a válság alatt mintegy ötödével zsugorodott, jelenleg már második éve az EU egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága. A kormány annak ellenére ragaszkodott az euró bevezetéséhez - amiben az ország válsága megoldásának egyik fontos eszközét látja -, hogy a lakosság többsége ezt nem támogatta.

Pár hete az MTI kérdésére ezzel kapcsolatban a lett pénzügyminiszter kifejtette: az euró bevezetése fogja meggyőzni az embereket, a közös európai fizetőeszköz bevezetését követően a többség rá fog jönni, hogy az árak emelkedésétől való félelme alaptalan, az euróból semmilyen hátránya nem származik.

MTI

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Rogán Antal keresheti a szavakat

Annak leírására, hogy bár a földbe döngölték a hazai inflációt, az még így is jóval több országénál magasabb, mint ahányénál alacsonyabb.

Mi lesz ebből? Harapófogóba kerültek Matolcsy Györgyék

Nem is az a kérdés, milyen döntést hoz a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kedden, hiszen szinte biztosra vehető, hogy marad a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat. Hanem az, hogy jövőre mi lesz. Rendkívüli bizonytalanság övezi ugyanis mind a külső, mind a belső gazdasági környezetet, kilátásokat. Például nem lehet tudni, mennyire hajtja végre választási ígéreteit Donald Trump. Mint ahogy azt sem, vajon az április végéig három helyen is megváltozó Monetáris Tanács változtat-e a kamatpolitikáján, amelyet három, egymással nehezen összeegyeztethető cél, nevezetesen a gazdasági növekedés serkentése, az infláció kordában tartása és a forintgyengülés megállítása mentén kell alakítania. Ezekről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.

Meglepő? Keveselljük a fizetésünket

A munkavállalók fele elégedetlen a fizetésével, a többségük egy éven belül munkahelyet váltana annak ellenére, hogy szűkültek a piaci lehetőségek.

Ebben a hidegben megfagytak az üzemanyagárak is

Nem változik a nagykereskedelmi ár, így a fogyasztói árban sem lesz nagy változás.

Jövőre sokkal óvatosabb lesz Nagy Márton, kérdés, ez elég-e

A 2024-eshez képest jelentősen emelte a jövő évi adóbevételi előirányzatokat a kormányzat a költségvetés tervezetében. Egy kivétel azonban akad: általános forgalmi adóból kevesebbet tervez beszedni. Az ok pofonegyszerű: már 2023-ban is ezermilliárddal maradt el ez a bevétel, és idén sem lesz jobb az áfakassza helyzete.

Magyar Péter egy lengyel diszkontáruházban járt, és előállt egy gazdaságpolitikai elképzeléssel

A Tisza Párt vezetője a lengyelországi Katowicében járt, és összevetette az ottani árakat a hazaiakkal. Fogyasztásélénkítő javaslatcsomaggal is előállt az ellenzéki vezető.

Kiderül a magyar pénztárcák legújabb „titka”

A jövő héten kamatdöntő ülést tart a jegybank, a Pénzügyminisztérium (PM) részletes tájékoztatót ad az államháztartás október végi helyzetéről, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig a szeptemberi kereseti és a harmadik negyedéves beruházási adatokat teszi közzé.

A nyugdíjasoknak is üzent Varga Mihály pénzügyminiszter

A jövő évi költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése. A rezsivédelmi alapot megszüntetik, de a rezsicsökkentett árak maradnak. A rezsitámogatási intézkedések a különböző tárcák fejezeti költségvetésén keresztül biztosítottak maradnak az önkormányzatok, a vállalkozások és a családok számára is – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap reggel a közrádióban.

Hogyan szerepelt a forint hosszú távon? És az euró? Hát a dollár? Vagy éppen a zloty és a korona? – A hét ábrája

Hosszú távon nemcsak az euróval és a dollárrel szemben értékelődött le a forint, hanem a régiós versenytársai közül a lengyel zloty és a cseh korona is drágább lett.