A megnyitó előtt tartott sajtóértekezleten az orosz államfő kisebbfajta nemzetközi devizapiaci turbulenciát okozott azzal a kijelentésével, hogy a jelenlegi nemzetközi tartalékvaluták, köztük a dollár, nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és ezért "bizonyára tanúi leszünk egy nemzetek feletti tartalékvaluta létrehozásának a nemzetközi fizetések számára".
Medvegyev nyilatkozata után a dollár gyengült. Az orosz elnök ugyan maga sem vélte hirtelen megvalósíthatónak a nemzetek fölötti valuta ötletét, de a piacon úgy értelmezték szavait, hogy Oroszország, devizatartaléka befektetésében, esetleg kisebb súlyt szán a jövőben a dolláreszközöknek.
Ezt közvetve megerősítette a Kreml gazdasági főtanácsadója, Arkagyij Dvorkovics, úgy nyilatkozván, hogy Oroszország esetleg kínai, indiai, brazíliai kötvényeket is vásárolhat devizatartalékából, feltéve, hogy ezek az országok orosz adósság vásárlásával viszonozzák a lépést.
A BRIC csoport tagjai Brazília, Oroszország, India és Kína. A fogalmat a Goldman Sachs bankház elemzői használták első ízben 2001-ben, amikor rámutattak, hogy mind a négy ország gazdasága gyors ütemben nő, s összességében 2050-re háttérbe szoríthatja az akkori legfejlettebb országok gazdaságát. Azóta a négy ország lassan afféle politikai klubbá, laza szövetséggé fejlődött, s ez lehetővé teszi, hogy növekvő gazdaságuk mellett nagyobb politikai súlyra is szert tegyenek.
A csúcs megnyitása előtt Arkagyij Dvorkovics elmondta azt is, hogy egyebek közt a nemzeti valuták megerősítésének lehetőségeiről lesz szó, és a résztvevők várhatóan a nemzetközi energiaügyi együttműködés jogi rendszerének megteremtését célzó kezdeményezést tesznek.
