Számos fontos mutató van, amely egy ország gazdasági helyzetét jellemzi, ezek közül a termelékenység bizonyos fokú jövőképet is jelez. Nincs ez másképp Magyarország esetében sem, ahol az egyik legfontosabb inputnak számító tényezőt, a munkaerőt gyakorlatilag csúcsra járatták, hiszen évtizedes mélyponton áll a munkanélküliség, a GDP növekedés azonban EU-s összehasonlításban semmiképpen sem nevezhető kiugrónak. Ennek hátterében elsősorban az áll, hogy a magyar termelékenység viszonylag gyenge.
Nem véletlen, hogy amikor a politikusok valódi gazdasági kérdésekről beszélnek, akkor az utóbbi időben immár ez is terítékre került. Szót ejtett már erről a problémáról Varga Mihály gazdasági miniszter éppen úgy, mint Lepsényi István. Az államtitkár ráadásul a korábbi munkaalapú berendezkedés jogosságát is kétségbe vonta egy júniusi rendezvényen, ahol azt nyilatkozta, hogy
"Az iparfejlesztésben is szemléletváltásra van szükség, Magyarország versenyképessége nem az olcsó munkaerőben van, hanem a korszerű megoldások alkalmazásában, a hatékonyság, a termelékenység, a rugalmasság középpontba helyezésében."
Forrás: howmuch.net
Saját véleményünkként persze árnyalhatjuk a képet azzal, hogy az áhított célok komoly források nélkül aligha valósulnak meg. Ehhez pedig mind az oktatásra, mind a K+F-re több pénzt kellene áldozni, ilyen irányú határozott szándékot azonban nem látni a kormányzat részéről.
Mindezek alapján nem véletlen, hogy az IMF és az OECD adatai alapján készített csoportosításban hazánk a legrosszabbnak tekinthető kategóriába került, sok munkával viszonylag kis értéket tud ugyanis előállítani. Meg kell jegyezni, hogy a régióból ide sorolták a lengyeleket is és a litvánokat is, de Görögország és Portugália is ebbe a kasztba került. A magyarnál jóval magasabb GDP-vel rendelkezők közül pedig Dél-Korea az, ahol mindezt a mienknél sokkal több munkaórában termelik meg.
Ennél még az is jobb lenne valószínűleg, ha kevésbé feszített keretek között termelnének a magyar munkavállalók, és az olaszokhoz, a spanyolokhoz agy a szlovénekhez hasonlóan a kisebb munkaóra alacsonyabb kibocsátás kategória képviselői lennénk. A kemény munka, sok jövedelem kategóriába került az USA, de Írország és Izland is. Ezekben az országokban a magyarhoz hasonló mennyiségű órában sikerül a mi GDP-nknek a többszörösét megtermelni.
Ezek a hírességek szakították a legtöbb pénzt
A topkategória, vagy fogalmazhatunk úgyis, hogy a leggazdagabbak, azok, ahol mérsékelt munkaórával kimagasló értéket állítanak elő. Ebbe a kategóriába a skandináv és a Benelux államok mellett Svájc is eklatáns példa.
KB
mfor.hu
