Angela Merkel és Nicolas Sarkozy közvetlenül az euróövezeti tagállamok csütörtöki brüsszeli csúcsértekezlete előtt ült tárgyalóasztalhoz. Előzőleg szakértők arra mutattak rá, amennyiben a válság megoldására nincs német-francia közös álláspont, az a krízis további súlyosbodására vezethet. Erre utal, hogy a találkozóval párhuzamosan a német, illetve több más európai fővárosban drámai nyilatkozatok hangzottak el, és az a tény, hogy a német és a francia vezető várhatóan a késő esti órákig tartó tárgyalásairól sajtóértekezletet, illetve tájékoztatást nem terveztek be. Merkel és Sarkozy az "utolsó pillanatig" tárgyalhat, a hírek szerint ugyanis csütörtök délelőtt együtt utaznak majd Berlinből Brüsszelbe.
A szerda délutáni német nyilatkozatok mindenesetre arra utaltak, hogy Berlin és Párizs között - a korábbi nézeteltérések után - kompromisszum várható. Steffen Seibert kormányszóvivő - francia kollégájához hasonlóan – a tartós megoldás szükségességét hangoztatta, Westerwelle külügyminiszter pedig a kontinens sorsát eldöntő kérdésről beszélt. A miniszter szerint Franciaország és Németország sem Európát, sem az eurót nem hagyja veszni. "Minden más merő spekuláció" - állította a miniszter.
Spekulációból pedig akad bőven. Így sokan megvádolták Merkel kancellárt a hét elején elhangzott kijelentésért, amely szerint a válság nem oldható meg egyetlen látványos lépéssel, hanem csakis egy folyamatról lehet szó. Mindez, a hírek szerint, újabb feszültséget okozott a pénzpiacokon, és ismét a görög adósságválság megoldásának késleltetését vetették több fővárosban Berlin szemére.
Sarkozy érkezésével egy időben röppent fel az a hír, amely szerint a francia államfő bizalmasainak körében Németországot egoizmussal vádolta meg. Eszerint Nicolas Sarkozy állítólag azt hangoztatta, hogy a görögök minden tőlük telhetőt megtesznek, már sokat el is értek, egyedül a németek részéről hiányzik a szolidaritás. A francia államfő szerint a "német egoizmus" az oka a válság elhúzódásának.
Merkel és Sarkozy találkozója előtt mindenesetre a német kormány szóvivője leszögezte: Berlin ragaszkodik ahhoz, hogy a görög adósságok finanszírozásában a magánbefektetők is részt vegyenek. Eerről állítólag már egyetértés van a német kancellár és a francia államfő között, mértékét tekintve azonban erős a nézetkülönbség. A bankok és biztosító társaságok részvételét a görög mentőcsomagban állítólag Németország mellett leginkább Hollandia és Finnország támogatja, az Európai Központi Bank azonban ellene van és állítólag szó van egy banki különadó bevezetéséről is.
A legtekintélyesebb német gazdasági szakemberek, az úgynevezett gazdasági bölcsek szerdán a görög államadósság felének elengedését sürgették. Egy felmérés szerint ugyanakkor a német lakosság csaknem 90 százaléka a leghatározottabban ellenzi ezt. Berlinben megerősítették, hogy a csütörtöki válságcsúcs előtt Angela Merkel és Barack Obama amerikai elnök is telefonbeszélgetést folytatott egymással. Állítólag egyetértettek abban, hogy mielőbb megoldást kell találni az adósságkrízisre. A válság elhúzódása ugyanis veszélyeztetheti a gazdasági talpra állást Európában és az egész világon.
MTI
