A mannheimi gazdaságkutató intézet tanulmánya szerint míg a társadalom alsó 40 százaléka alig élvez valamit a jólét növekedéséből, a legmagasabb jövedelmek 1991 és 2014 között évi átlagban 1,3 százalékkal emelkedtek.
A német gazdaság évtizedek óta stabilan nő, és az anyagi jólét még sosem volt akkora, mint most. A népesség széles rétegei azonban a munkajövedelmek emelkedéséből és a vagyonok növekedéséből sem láttak semmit. A szociális piacgazdaság előtt álló egyik legnagyobb kihívás, hogy minél többen részesedjenek a növekvő jólétből - mondta Martin Ungerer, a tanulmány társszerzője.
Az egyenlőtlenség növekedésében a jövedelmek eltérő alakulásán kívül a németországi régiók nagyon eltérő fejlődése is szerepet játszott. Több mint 25 évvel az újraegyesítés után például még mindig nagyok a jövedelmi különbségek a nyugati és a keleti tartományok között. Az egyenlőtlenség kialakulásában egyre nagyobb szerepe van a szülői ház szociális és gazdasági helyzetének is.
Az utóbbi tíz évben végbement foglalkoztatási boom ellenére az úgynevezett szegénységi rizikókvóta 2015-ig csúcsszintre, 15,4 százalékra emelkedett az 1962. évi 9,8 százalékról. Eközben megváltoztak az érintett társadalmi csoportok, a 60-as évek gazdasági csodájának idején az egyedülálló nyugdíjasokat fenyegette leginkább a szegénység, manapság az egyedülálló aktív korúak vannak kitéve a legnagyobb veszélynek.
Az esélyegyenlőség terén ugyanakkor viszonylag pozitív a kép. 2014-ben a jövedelmi különbségek csak 13 százalékban voltak visszavezethetők az esélyegyenlőtlenségre, míg ez az arány 1992-ben még 19 százalék volt.
MTI
