Közös, a piacokat megnyugtató nyilatkozat kiadására készül az ír adósságválság kapcsán a német, a francia és a brit pénzügyminiszter, jelentették nemzetközi hírügynökségek péntek reggel.
Európa kész segíteni
A három pénzügyminiszter már tárgyalt is a kérdésről a Szöulban zajló G20-as csúcstalálkozón, közölte Steffen Seibert német kormányszóvivő a dél-koreai fővárosban. Utalt arra, hogy Európa kész segítséget nyújtani Írország számára, ha arra valóban szükség lenne, konkrétumokat azonban nem közölt. Hasonló tartalmú nyilatkozatot tett csütörtökön José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is.
A piacokon egyelőre nagy a bizonytalanság azt illetően, képes lesz-e egyedül megoldani a zöld sziget pénzügyi problémáit, vagy valóban európai segítségre szorul. A bizonytalanságot fokozza, hogy az elmúlt napokban némileg ellentmondásos nyilatkozatok láttak napvilágot ezt illetően.
Szerdán Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos például még azt mondta, hogy Írország nem kért pénzügyi segítséget az Európai Unió rendkívüli pénzügyi alapjából. Ezzel cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az állam uniós tisztviselőkkel tárgyal arról, hogy a jövő év elején hitelt vegyen fel az EU-tól.
48 milliárdot kérhetnek az írek
A Reuters által megkérdezett szakértők kétharmada úgy véli, a szigetország nemzetközi mentőövet kérhet 2011 vége előtt - egy hónapja a szakértőknek még alig több mint a fele vélekedett így. A csütörtökön közölt felmérésben válaszolók véleményének átlaga szerint Írország mintegy 48 milliárd euró támogatást igényelhet, írja az MTI.
A Markit egyik elemzője azt mondta, hogy rövid távon nem várható a görög példa megismétlődése, Írország adósságfinanszírozása 2011 közepéig teljes egészében megoldott.
Ír államkincstári becslés szerint az országnak jövőre várhatóan 23,5 milliárd euróra lesz szüksége hitelei refinanszírozásához, az idei 20,5 milliárd után. Ez kissé alacsonyabb a 25 milliárdos augusztusi becslésnél.
Csúcson az ír CDS-árazás
Az ír gazdaság kilátásaival kapcsolatos egyre nagyobb befektetői bizonytalanságot jól jelzi az ország kötvényhozam-alakulása is. A tízéves kötvény hozama az euró bevezetése óta legmagasabb szintre, 9 százalékra emelkedett csütörtökön délután, miközben szerdán délután 8,55 százalék, délelőtt 7,94 százalék, három hete még csak 6 százalék volt.
Csütörtökön rekordszintre emelkedett az ír CDS-árazás is - az államadósság-törlesztési kockázat biztosítási díjszabása - a költségvetési helyzettel kapcsolatos befektetői aggodalmak újbóli erősödése miatt.
Megszorító csomag készül
A súlyos eladósodottság miatt az ország megszorításokra kényszerül, amelynek részleteit napokon belül ismerteti Brian Cowen ír kormányfő. Jövőre hatmilliárd eurót terveznek lefaragni az államháztartási hiányból, 4,5 milliárd eurót kiadáscsökkentés révén, 1,5 milliárd eurót különadók kivetésével készülnek előteremteni. A négy év alatt mintegy 15 milliárd eurót megtakarítva 2014-re szorítanák le az államháztartási hiányt az euróövezeti 3 százalékos GDP-küszöb alá.
Az idei GDP-arányos államháztartási hiány a kormány várakozásai szerint 9,5 százalék lesz. Igaz, korábbi hírek szerint a bankrendszer megmentésének folyamatosan növekvő, de nagyrészt kezességvállalásban jelentkező költségét is beszámítva a hiány akár harminc százalékra is emelkedhet.
További bizonytalansági tényező, hogy hamarosan időközi parlamenti választások lesznek, aminek következtében kettőre csökkenhet a kormánytöbbség november végére. Egyes elemzők szerint csak egy általános választás során felálló, nagyobb lakossági támogatást élvező új kormány nyugtathatná meg a befektetőket, hogy Írország képes kilábalni a válságból.
Az ír válság hatását a forint is megérezte, amely az elmúlt napokban 274-ről 278-ra gyengült az euróval szemben. Igaz, az elmúlt órákban némileg enyhült a feszültség - a forint is visszajött 276-ig.
