A szakember a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta, erősnek érzi a budapesti esélyeket, a nagy botrányokban megtépázódott a nemzetközi sportszervezetek tekintélye és "elegáns" lenne a közvélemény előtt, ha egy közepesen fejlett, tízmilliós ország kapná a rendezés jogát.
Úgy vélte, mára megdőlt az a tétel, hogy hogy csak a leggazdagabb és legfejlettebb országok képesek vendégül látni a világ legjobb sportolóit. Ma mintegy száz ország - köztük Magyarország - képes a feladat elvégzésére - mondta.
Ehhez álláspontja szerint 4500-6000 milliárd forint kellhet, amennyit az elkészített tanulmányok is tartalmaznak, ez az elkészítendő fejlesztések összköltsége és a rendezési költségeket foglalja magába. Ez ma - mint mondta - az ország GDP-jének 17 százaléka, az éves költségvetés harmada, de ennek kigazdálkodására a döntés után hét év áll rendelkezésre és a GDP-növekedésből megszorítások nélkül finanszírozható.
Stadionból nem lesz hiány - a lentire 17 milliárdot költenek
Hozzátette ugyanakkor, hogy költségtúllépéssel számolni kell, ami Szocsiban - a 2014-es téli olimpia városában - például tízszeres volt. Magyarországon az infrastruktúránál jelentkezhet ilyen probléma. Ezek autópályák, a repülőtér, gyorsvasút fejlesztési beruházásai lehetnek, amelyek - mint fogalmazott - már "tegnapra" kellettek volna, de még nem volt rá pénz.
Muszbek Mihály hangsúlyozta: az olimpia legnagyobb értékét nem a gazdasági, hanem a társadalmi hatásaiban látja, az összefogás, a közös siker növeli a nemzeti büszkeséget.
MTI
