Az újság véleményének alátámasztására felhívta a figyelmet arra, hogy egyrészt még mindig nyomást gyakorolnak a hazai gazdaságra az államháztartási hiány megfékezésére 2006-ban indított takarékossági program következményei.
Másrészt a keresletkorlátozó gazdaságpolitika sem nyújt védelmet a növekvő inflációval szemben: az árdrágulás áprilisban regisztrált 6,6 százalékos üteme több mint kétszerese annak a szintnek, amelyet a központi bank célul tűzött ki.
Ha az ember még hozzáveszi mindehhez azt a politikai feszültséget, amellyel a Gyurcsány-kormánynak a reformokba belefáradni látszó lakosság széles körű csalódottsága miatt meg kell küzdenie, nyilvánvalóvá válik, hogy a nemzeti banknak nem volt egyszerű dolga a kamatdöntés meghozatalakor hétfői ülésén - írta a tekintélyes lap.
Rámutatott, hogy eredménytelenek maradtak a miniszterelnöki hivatal felhívásai, hogy ne terheljék pótlólag a gazdaságot újabb kamatemeléssel, a hazai valuta őre a várakozásnak megfelelően szavahihetőségét és ezzel az árstabilitás célkitűzését tekintette elsődlegesnek: a monetáris tanács egyhuzamban harmadszor is úgy döntött, hogy megemeli - méghozzá 25 bázisponttal - a jegybanki alapkamatot.
A Neue Zürcher Zeitung szerint ezzel Magyarország Románia mögött a második legmagasabb kamatszinttel rendelkezik az Európai Unión belül.
