A 2016-tól élő törvénytervezet szerint a csődbiztosok bizonyos időközönként személyesen is felkeresik az adósokat és ellenőrzik, hogy nem költekeznek-e túl.
Rétvári Bence elmondta: az önkéntes alapon működő csődvédelmi rendszerben a lejárt tartozással rendelkező adósok csődbiztos bevonásával és a pénzintézetekkel együttműködve ütemezhetik át a tartozást, az igénylést követően a kirendelt csődbiztos segít racionalizálni a családi kiadásokat, egyben ellenőrzi, hogy az adósok nem költekeznek-e túl.
A csődbiztos előírhatja a nyaraló vagy az autó eladását, a nyaralás lemondását, de abba már nem szólhatna bele, hogy a család milyen élelmiszert vásárol.
A helyi viszonyoktól függően a csődbiztos belenézhet a bankszámlamozgásba, illetve bizonyos időközönként akár személyesen is felkeresheti az adósokat, hogy ellenőrizze valóban a megállapodás szerint élnek-e.
Az adósoknak ugyanakkor minden esetben - az igénylés és az együttműködés során is - lesz jogorvoslati lehetőségük.
A csődvédelmi rendszernek szintén része, hogy a csatlakozó adós fizeti az 5-10 éves periódusban a hitelintézetekkel egyeztetett fix törlesztőrészletet. Amennyiben az adós mindvégig együttműködik, akkor a ciklus végén az adósság egy részét - hitel típusához mérten akár 50 százalékkal - leírják, ugyanakkor ha megszegi a megállapodást, az eredeti hitel kamatokkal növelt összegét kell megfizetnie. Ha az adós eltitkol valamilyen vagyont vagy bevételt, akkor büntetőjogi felelősség is terhelheti.
A törvénytervezet szerint központilag nem küldhető csődbiztos, az érintettek a kormányhivatalokban kérhetnek majd csődvédelmet, ahol - kezdetben papírok alapján - az adós anyagi helyzetét felmérve eldöntik, hogy jogosult-e a rendszerben való részvételre - tette hozzá.
Megvizsgálják, hogy az adós rendelkezik-e megfelelő jövedelemmel, az adóssága meghaladja-e a várható jövedelmét, valamint hogy van-e esetleg valamilyen értékesíthető, a hétköznapi élethez nem feltétlenül szükséges vagyona.
A bevétel nélküli családoknak nem jelent megoldást a csődvédelem, a munkanélküli és vagyontalan adósok helyzetén a szociális rendszer segíthet. A rendszer nem az uzsorások ellen véd, az ugyanis büntetőjogi kategóriába esik, de segít abban, hogy ne kelljen uzsoráshoz fordulni - fogalmazott Rétvári Bence.
A tervezetben meghatároznak továbbá egy minimum és egy maximum adósságot (annak érdekében, hogy elkerüljék a visszaéléseket), ezek összegéről azonban még nem döntöttek. Az alsó határ valószínűleg néhány százezer forint lesz.
A tervezet szerint - a skandináv modellhez hasonlóan - a csődvédelmet mindenki csak egyszer vehetné igénybe.
Rétvári Bence beszámolt arról is, hogy a tervek szerint minden megyében és járásban megfelelően képzett kormánytisztviselő lesz, akik csődbiztosként is bevethetőek. Ezeknek az embereknek megfelelő jogi, közgazdasági és pénzügyi ismeretekkel kell rendelkezniük, de fontos hogy szociális végzettségük is legyen- jegyezte meg az államtitkár. Megjegyezte azt is, még nem eldöntött, hogy kezdetben hány csődbiztost képeznek ki, miután nem tudják mekkora lesz az igény.
Megy az egyeztetés
A magáncsődről folyamatos szakmai egyeztetés zajlik a Magyar Bankszövetség bevonásával az érintett minisztériumok és az MNB felügyeleti területe között - erősítette meg a Magyar Bankszövetség kedden az MTI megkeresésére.
Megjegyzik, mivel a téma még egyeztetés alatt áll, így - tiszteletben tartva az általános tárgyalási szokásokat - további véleményt, állásfoglalást a bankszövetség nem publikál.
MTI
