Az elmúlt héten a forint - a lengyel zlotyval együtt - folyamatosan gyengült a korábban elért árfolyamnyereségeiket lefölöző profitkivétel hatására. Pénteken viszont a világgazdasági konjunktúra-fordulatra utaló meglepően jó amerikai foglalkoztatási adatok láttán a nemzetközi befektetői magatartásváltásnak köszönhetően hirtelen megnőtt az érdeklődés a kockázatosabb befektetések iránt, ami erősíteni kezdte a feltörekvő gazdasági térségek, valamint a nyersanyagtermelő országok devizáit. A kereskedők szerint a héten esedékes európai makrogazdasági adatokból lesz megítélhető, mennyiben tartható a forint és a zloty kisebb-nagyobb kilengésekkel hónapok óta tartó enyhe erősödő trendje. Mivel a 270 forintos euróárfolyam erős ellenállási küszöböt képvisel, a forint valószínűleg visszatért az elmúlt hetekben kialakult 265-270 forintos euróárfolyam-sávba.
Hétfőn délután a 270 forintos euróárfolyam alatt tartotta árfolyamát a forint: ez gyengébb a délelőtti 267 forint feletti szintnél, de erősebb a péntek délután négy órai 270,72 forintnál.
Már mutatkoznak az eredményei azoknak a kezdeményezéseknek, amelyekkel a válság foglalkoztatási hatásait próbálja enyhíteni a magyar kormány. Ezek közül az egyik a "Munkahelyek megőrzéséért" nevű program, amely eddig több mint 24 ezer álláshely megőrzésére nyújtott lehetőséget - derül ki a programban közreműködő Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) honlapján található legfrissebb összesítéséből. A program keretében támogatható tevékenységek a munkahelymegőrző bértámogatás, a részmunkaidős foglalkoztatás (képzés lehetséges igénybevételével), a leépített munkavállalók újra elhelyezése bértámogatással, valamint az elbocsátással fenyegetett munkavállalók elhelyezését szolgáló munkaerő-piaci szolgáltatások. A program forrása a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alap részéből válságkezelésre elkülönített 10 milliárd forint. A nyertes pályázatokra eddig megítélt támogatás összege 7,8 milliárd forint.
A megrendelésállomány csökkenése miatt ugyanakkor hétszáz dolgozóját bocsátja el a pécsi Elcoteq elektronikai cég - ezt hétfőn jelentette be Krippl Zoltán, a cég kommunikációs ügyekért felelős igazgatója. Várhatóan 390 saját, és 310 kölcsönzött munkaerőtől válik meg a cég, a leépítés a vállalat minden egységét érinti. Az elektronikai termékeket gyártó, finn tulajdonú multinacionális vállalat mintegy 4.000 munkavállalót foglalkoztat Pécsett, egynegyedük kölcsönzött munkaerő. Január óta, a piaci helyzet gyors romlásához igazodva, az Elcoteq már csökkentette kapacitásait.
Közép-Kelet-Európát is tovább sújtja a recesszió - erről tanúskodik számos, a hét első napján nyilvánosságra hozott adat. A lett GDP a második negyedévben 19,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ekkora zuhanásra nem volt példa azóta, hogy Lettországban 1996-ban megkezdték az adatok regisztrálását. A balti ország miniszterelnöke azonban úgy véli, az ország túl van a legrosszabbon, és a helyzet ezentúl javulni fog.
A cseh munkaügyi és népjóléti minisztérium hétfői közlése szerint júliusban éves szinten 8,4 százalékra emelkedett a munkanélküliség Csehországban, miközben tavaly júliusban a munkanélküliségi ráta 5,3 százalék volt. 2009 júniusában az emberek 8 százaléka volt munka nélkül. Eközben rekord alacsony inflációt mértek: júliusban éves szinten 0,3 százalékkal emelkedett az infláció Csehországban, 2003 óta a legkisebb mértékben. Júniusban még 1,2 százalékos volt a tizenkét havi növekedés.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 7,3 százalékos államháztartási hiányt engedélyez Romániának a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva - jelentette be hétfőn Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője. Az IMF negyedévenként felülvizsgálja, hogy Románia miként teljesítette az IMF szervezésében márciusban megkötött, többoldalú készenléti hitelmegállapodásba foglaltakat. Franks elmondta, hogy a román kormánynak csökkentenie kell a GDP 0,8 százalékának megfelelő összeggel a közkiadásokat, hogy a GDP 4,6 százalékáról most 7,3 százalékára emelt államháztartási hiánycélt tartani tudja.
A gazdasági válság miatt a következő egy, másfél évben eltűnhet az európai légi piacról néhány nagy név - vélik elemzők. A Die Welt hétfői számában megjelent összeállítás szerint már most igen rossz néhány légitársaság tőkeellátottsága, s a jövőben a helyzet még romlani fog, mielőtt a jövő tavasszal beindulhat a fellendülés. Az elemzők okfejtése szerint az üzletemberek és a turisták egyaránt költségtudatosabbak lettek: az üzleti utazók többnyire lemondanak a business osztályról - legalábbis Európán belül -, a többiek pedig a külföldi nyaralás helyett inkább otthon maradnak, vagy a repülésnél olcsóbb utazási módot választanak.
