A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ez év július 27-i ülésén 100 bázisponttal 8,5 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a döntés után elmondta, hogy a testület előtt három javaslat volt: 100 bázispontos, 75 bázispontos és 50 bázispontos kamatcsökkentés.
A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a 100 bázispontos kamatcsökkentés mértéke nem ad semmiféle iránymutatást a jövőben várható kamatlépések tekintetében, és törekedni kell arra, hogy a kamatlépések vezessék a piaci várakozásokat - áll a jegyzőkönyvben.
A jegyzőkönyv szerint az alapkamat 8,5 százalékra történő csökkentésére Bánfi Tamás, Csáki Csaba, Hardy Ilona és Neményi Judit szavazott, Bihari Péter a 75 bázispontos csökkentés mellett tette le a voksát, míg Karvalits Ferenc és Simor András 50 bázisponttal 9 százalékra kívánta mérsékelni az alapkamatot.
A tanácstagok véleménye megoszlott a kamatcsökkentés ütemezésének kérdésében. A szokásosnál nagyobb alapkamat-csökkentést támogatók azt hangsúlyozták, hogy egy 50 bázispontos csökkentést már a júniusi kamatdöntéskor is lehetségesnek láttak, és a monetáris kondíciók enyhítése mellett szóló érvek azóta tovább szaporodtak.
Többen arra figyelmeztettek, hogy ősztől ismét növekedhet a politikai bizonytalanság, ezért minél gyorsabban ki kell használni a megnövekedett kamatpolitikai mozgásteret. Olyan vélemény is elhangzott, miszerint a túlságosan szigorú monetáris kondíciók legalább olyan hátrányosak a gazdaság számára, mint a túlságosan laza feltételek.
Egyes tanácstagok ugyanakkor úgy érveltek, hogy a jegybanknak lassabb, egyenletesebb kamatlépéseket érdemes megvalósítania, kiszámíthatónak kell lennie, és el kell kerülnie a kamatcsökkentési várakozások túllövésének kialakulását.
A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az elmúlt hónapokban megteremtődtek a monetáris kondíciók enyhítésének feltételei, mind a konjunkturális- és inflációs kilátások oldaláról, mind a pénzügyi piaci fejleményeket figyelembe véve. A piac is felkészült a kamatcsökkentésre, nem kis részben az MNB kommunikációjának köszönhetően. Emellett többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a kamatcsökkentésre a reálgazdasági visszaesés tompítása, és a hitelkínálat szűkülésének fékezése, a forinthitelezés feltételeinek megkönnyítése miatt is szükség van. Abban is egyetértés volt, hogy amennyiben nem történik számottevő romlás a nemzetközi és hazai fundamentumokban, az év végére a jelenleginél számottevően alacsonyabb kamatszintet lehet biztosítani, a kockázati megítélés javulásával párhuzamosan.
A monetáris tanács tavaly októberben 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, 9,5 százalékra. A testület ezt csökkentette 100 bázisponttal július 27-i ülésén.
MTI/Menedzsment Fórum
