A hozzájárulás alapja 2009. január elseje óta a társadalombiztosítási járulékalap, mértéke pedig 1,5 százalék, amely az első féléves előlegből és a második féléves kötelezettség részből tevődik össze. A szakképzési hozzájárulásból származó költségvetési bevétel 2009-ben meghaladta a 40 milliárd forintot.
A tanácsadó vállalat közleményében kiemelte: a szakképzési hozzájárulás terhére csak az a külső képzés számolható el, amelyet - a vállalkozás saját szervezetétől elkülönült - akkreditált felnőttképzési intézmény biztosít a munkavállalók részére. Emellett a munkáltatók gyakran figyelembe veszik az elszámolásnál a diplomát biztosító képzés költségeit is, amelyre azonban nem biztosít lehetőséget a szabályozás, mivel e képzések nem tartoznak a szakképzésről szóló törvény hatálya alá.
Az RSM DTM Hungary rámutatott: hasonlóképpen nem tartozik a figyelembe vehető körbe a készségfejlesztés sem. Így például a vezetői és csapatépítő tréningeket egyedileg kell értékelni, és megítélni azok elszámolhatóságának esetleges korlátait. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásának alapvetően nem akadálya, ha a képzésre nem Magyarországon, hanem az Európai Unió területén kerül sor, azonban a képzést folytató intézménynek a hazai szabályozások szerint akkreditált intézménynek kell lennie.
Az elszámolhatóság kötelező eleme a szolgáltatási szerződés megkötése az akkreditációval rendelkező képző intézménnyel, s a képző intézmény akkreditációs tanúsítványának másolata az elszámolás egyik megőrzendő dokumentuma. Egy hosszabb időszakon átnyúló képzés esetében a vállalatnak érdemes a szerződésben azt is biztosítania, hogy a képző intézmény akkreditációjának megőrzéséről, vagy ennek ellenkezőjéről hogyan tájékoztatja partnerét - tette hozzá a vállalat.
MTI
