Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását követően több magyar társaság bírósági eljárást indított annak megállapítása iránt, hogy a HIPA (helyi iparűzési adó) nem összeegyeztethető a hatodik HÉA irányelvvel. Két magyar bíróság azt kérte az Európai Közösségek Bíróságától, hogy határozzon arról, hogy a HIPA összeegyeztethető e a hatodik HÉA (hozzáadottérték-adó) irányelvvel, és különösen azzal a tilalommal , hogy a tagállamok nem tarthatnak fenn és nem vezethetnek be forgalmiadó jellegű adózási rendszereket.
A HÉA – a közös rendszer szerint – általánosan vonatkozik olyan ügyletekre, amelyek tárgyát termékek vagy szolgáltatások képezik; összege arányos a termékek, illetve a szolgáltatások árával; a termelés és a forgalmazás minden egyes szakaszában kivetik; az adóalany a korábbi szakaszokban megfizetett összegeket levonhatja az általa fizetendő adóból (az adó végül a fogyasztót terheli).
A HIPA ezzel szemben egyrészről az adózási időszakban értékesített termékek, illetőleg végzett szolgáltatások árbevétele, másrészről az eladott áruk beszerzési értéke, a közvetített szolgáltatások értéke, valamint az anyagköltség közötti különbözeten alapul. Mivel a HIPA t adott időszak árbevétele alapján számítják ki, nem lehet pontosan megállapítani azt az adóösszeget, amelyet az egyes termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások alkalmával adott esetben az ügyfélre hárítanak, úgyhogy nem teljesül az a feltétel, miszerint ezen összegnek az adóalany által bevételezett vételárral kell arányosnak lennie.
E körülmények között a Bíróság megállapítja, hogy a HIPA oly módon különbözik a HÉA tól, hogy nem minősíthető a hatodik irányelv szerinti forgalmiadó jellegű adónak. Ebből következik, hogy az a közteher, amely olyan jellemzőkkel rendelkezik, mint a HIPA, összeegyeztethető a hatodik HÉA irányelvvel.
A mfor.hu a témában részletes anyagot a délután folyamán közöl.
