Azt már tudjuk, hogy az adósságharc sikere érdekében tavaly különböző "trükkökhöz" volt kénytelen folyamodni a kormány. Először is az állampapírok értékesítése nagyon szigorú mederben zajlott, és kevesebbet adtak el, mint ami lejárt, másrészt pedig előtörlesztések révén a kormány szinte leépítette a jegybanknál parkoltatott likvid tartalékait is. Harmadrészt, ahogy arra a költségvetés decemberi adósságának bemutatásakor rámutattunk, a jelentősen lecsökkent PEMÁK-állomány is segítette a csökkenő adósság elérését.
Az ÁKK adataiból ráadásul azt is lehetett tudni, hogy a fenti év végi tranzakciók a GDP 2,6-2,7 százalékát tették ki, amiből a PEMÁK-állomány leépítése a GDP 1,1 százalékát jelenthette a várt 29 200 milliárdos GDP-re vetítve. Bár azóta kiderült, hogy ennél kicsivel kevesebbet, 29 114 milliárdot "termelt" a magyar gazdaság tavaly, ez érdemben azonban nem befolyásolja a "trükközés" GDP-re vetített hatását.(Romlanak az adósságmutatók - várt alatt a magyar GDP)
Mindenesetre a PEMÁK-kal végrehajtott "trükközést" illetően a friss jegybanki értékpapír-statisztika tovább erősíti a feltételezésünket, miszerint egy, vagy esetleg több kormányközeli vállalati szereplő támogatta az adósság elleni harcot.
Mindezt a nem pénzügyi vállalatoknál lévő devizában denominált értékpapírok állománya mutatja meg számunkra, amelynek szintje tavaly decemberben a korábbi 273 milliárdról 57-re csökkent.
Azt, hogy ez az eladás csak egy átmeneti szándék által vezérelt tett lehetett, jól sugallja, hogy januárban a szféra szinte teljes egészében visszaépítette az állományát. Az év első hónapjában ugyanis tranzakcióból eredően 207,1 milliárd forinttal emelkedett az állomány nagysága. Mivel ekkor még 9,3 milliárdot az átértékelődésen is "nyertek" az érintettek, a tulajdonukban lévő devizában denominált értékpapírok állomány 273,4 milliárdot tett ki.Vagyis szinte hajszál pontosan annyit, mint november végén.
Az adósságharcot segítette, hogy szintén jelentős mértékben, 267 milliárddal csökkentették az állampapír-álllományukat a pénzügyi vállalatok is, akik januárban a nem pénzügyi vállalatokhoz hasonlóan a vásárlás mellett döntöttek. Az év végén leapasztott állományukat 373 milliárd forint értékben növelték az idei év első hónapjában.
Csak érdekességként kitérünk még arra a tényre is, hogy a fentiekkel pont ellentétes magatartás látszik a külföldi nem rezidens szereplőknél, akik decemberben 157 milliárd forint értékben vásároltak be a papírokból - ezzel tovább növelve az államadósság szintjét -, januárban viszont már 205 milliárdos állománytól megszabadultak. Utóbbiban ugyanakkor szerepe volt az egymilliárd eurós devizában denominált államkötvény-lejáratnak, valamint annak, hogy a külföldiek januártól kezdtek elfordulni a magyar állampapíroktól. Az akkor indult folyamat eredményeként március 7-re már csak 4527 milliárd volt a kezükben. (Nincs megállás: folytatódik a külföldiek pénzkivonása)
Összesen egyébként a központi kormányzat által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok teljes állománya január végén 20 561 milliárd forint volt, ami 698-cal magasabb a december véginél. Ezen belül 500 milliárdnyi az, ami tranzakciókhoz köthető bővülés (decemberben ilyen csatornán keresztül 316 milliárdos csökkenés mutatkozott), a fennmaradó növekmény pedig árfolyamhatás következménye.
Székely Sarolta
mfor.hu
