A 2011-től érvényes adóváltoztatások hatásaként bruttó 285 ezer forintos fizetésig a gyermektelen munkavállalók jövedelme után közvetve és közvetlenül az állam összesen több adót és járulékot von el, mint idén. A növekedés, bár 285 ezer forintig permanensen magasabb, különösen a magyar bruttó átlagfizetések közelében a legszembetűnőbb. 200 ezer forintnál 1,34, 225 ezernél 1,57 százalékponttal magasabb a 2010-es értéknél.
Vagyis a kormány szándékaival ellentétben az előmunka terhei gyermektelenek foglalkoztatása esetén 285 ezer forintos fizetésig nemhogy nem csökkennek, de egyenesen nőnek, így nehezen tudják támogatni, különösen a fiatalok és a kevésbé képzettek körében a foglalkoztatás növekedését, a versenyképesség javítását.
Érdekesség, hogy a jövő évi adóék 275 ezer forintos bruttó bérnél éri el a csúcsát 51,22 százalékos mértékkel (vagyis a munkáltatónak a dolgozóra fordított 100 forintnyi bérköltségéből 51,22 forintot kap az állam, míg a munkavállaló csak 48,78-t), majd 700 ezer forinttól fokozatosan elkezd csökkenni. Egymillió forintos bruttó fizetésnél a mértéke már csak 48,42 százalék, ami a 215 ezer forintos bérrel egyezik meg. A magasabb fizetéseknél a csökkenés oka, hogy a munkavállalói járulékfizetés felső határa napi 20 420 forint/nap összegben maximálva van. Ez a rendelkezés idén is érvényben van, de a mostani 32 százalékos felsőkulcs miatt a plafon adóék csökkentő mértéke marginális.
A nettó bérek oldaláról
Másik oldalról megvilágítva a változtatásokat, áltagbér környékén és alacsonyabb jövedelmek esetén ahhoz, hogy valaki jövőre is megkapja azt a nettó összeget, amit idén kap, a munkaadónak jobban a zsebébe kell nyúlnia. Míg 100 ezer forintos nettó bér idén 177,6 ezer forintba kerül, addig jövőre már 180,2 ezer forint kell a munkaadónak összesen kifizetnie. A különbség nettó 150 ezernél a legmagasabb, ahol 12,3 ezer forinttal többe kerül majd a munkatárs foglalkoztatása, mint idén. A magasabb béreknél az adójóváírás "kifutása" miatt a különbség folyamatosan csökken, és a 180 ezer forintos nettó bér már kevesebbe fog kerülni jövőre, mint idén. Az alábbi ábra a nettó bérre jutó munkáltatói költségek változását szemlélteti gyermektelenek estében 2011-2010 viszonylatában.
Nézzük konrét részleteket
Az mfor.hu az szja-változásokhoz hasonlóan az adóék alakulását is néhány tipikus példán keresztül igyekszik bemutatni: ugyanazt az öt alapesetet vettük, mint az előző cikkben, most azonban azt vizsgáltuk, hogy a bérköltség hány százaléka vándorol az államkasszába különböző adók és járulékok formájában. Ha az Ön fizetési és családi állapotát nem írják le az alábbi példák, vagy a részletekbe menően kíváncsi arra, hogy milyen jogcímen és mennyit von le az állam a fizetése után, használja az mfor.hu bérkalkulátorát.
Bruttó 73 500 forintos bér esetében gyermek nélkül a pénz 38,41 százaléka vándorol az államkasszába. Ha mindkét szülő minimálbért keres, akkor egy gyermek esetében az egyikük adóéke máris 35,41 százalékra csökken, két gyermek esetében pedig mindkettőjük bére után ennyit von el a kormány. Három gyermek esetében már nem csökken tovább az elvonás aránya, mivel a gyermekek után járó kedvezményeket adójukból nem tudják teljes mértékben igénybe venni.
Átlagkereset esetén a munkáltatói költségek 47,67 százaléka kerül az államhoz gyermek nélkül. Ha mindkét szülő átlagosan keres, akkor egy gyermek esetében az egyikük adóéke 42,62 százalékra csökken, két gyermek esetében pedig 38,73 százalékra mérséklődik. A másik szülő adóéke csak a harmadik gyereknél kezd csökkenni, ott már mindkettőjüknek csak 35,41 százalék az állami elvonás mértéke.
Ha a család 400 ezres bruttó jövedelme nem egyenlően oszlik el a két szülő között, akkor az adóék is változik. Ha az egyik szülő mondjuk bruttó 300 ezret alkudott ki a főnökénél, akkor gyermek nélkül az ő adóéke 51,22 százalék. A példában a százezret kereső másik szülő bérköltségének 41,81 százalékát vonja el az állam. Egy, illetve két gyermek esetében a többet kereső szülő adóéke csökken először 48,27, majd 43,73 százalékra, a másik kereső esetében változatlan marad az arány. Három gyermek esetében aztán nagy ugrással 35,41 százalékra csökken a mutató mértéke.
A következő példa egy bruttó 500 ezret és egy bruttó 400 ezret kereső szülő esete. Gyermek nélkül bérköltségük 51,22 százalékát viszi el az állam. Egy gyermek esetében a többet kereső szülő adóéke 49,67 százalékra csökken, majd két gyermek esetében 48,11 százalékra, három csemete nevelésekor pedig 35,41 százalékra mérséklődik. Eközben a másik szülő adóéke változatlan.
Nem könnyű egyedülállóként sem: átlagfizetés mellett gyermektelenül a teljes bérköltség 47,67 százaléka kerül az államkasszába. Ha a bruttó 200 ezres bér mellett valaki egy gyermekéről is gondoskodik, akkor 42,62 százalékra csökken az adóék, míg két gyermek esetén 38,73 százalékot von el az állam. Abban az extrém esetben, ha valaki a bruttó 200 ezres jövedelméből vállalja, hogy három gyermeket nevel, akkor már csak 35,41 százalékos állami elvonással kell számolnia.
mfor.hu
