A pénzügyminiszter az MTI-nek adott interjúban kifejtette: bár a politikai támadások nem érték váratlanul, a viták ma olyan személyeskedő jellegűek, amelyek mérhetetlenül rossz hangulatot keltenek az országban. "Ezek pedig nem a felzárkózást, a kilábalást segítik, hanem az elkeseredés és a kilátástalanság érzetét erősítik" - hangsúlyozta.
A válság arra jó lecke volt a pénzügyminiszter szerint, hogy az állam és a lakosság is felfogja: újabb hitelfelvételből nem lehet orvosolni az adósságproblémákat. Ez abszurd lenne, csakúgy, mint az a gazdaságpolitika, amely túl szigorúnak tartja a jövő évi költségvetést és többet költene gazdaságélénkítésre. "Annál nagyobb hibát nem lehet elkövetni, minthogy rábeszéljük az embereket és a költségvetést, hogy még jobban adósodjanak el" - mondta.
Ezzel szemben hangsúlyozta, hogy igazi, fenntartható, valós növekedés, javuló életszínvonal csak csökkenő adósság és szigorú költségvetés mellett érhető el. Olyan költségvetéssel, amely csökkenti a munkára rakódó terheket, ösztönzi a foglalkoztatást és külföldi befektetéseket vonz. Ezeknek a kritériumoknak megfelel a jövő évi büdzsé - véleménye szerint.
Példaként említette: az OECD legutóbbi tanulmánya is azt állapította meg, hogy az adórendszer szerkezeti átalakítása, a munkát terhelő adók csökkentése a fogyasztást és a vagyont terhelők rovására javítja a versenyképességet és a növekedési kilátásokat. "Akkor lehet továbblépni, ha van rá saját pénzünk" - figyelmeztetett.
A jövőt illetően azt mondta: meg kell tartani a pénzügyi egyensúlyi pályát, alkalmassá kell tenni az országot arra, hogy ne mások pénzéből működjön, ezzel alkalmassá válik az euró bevezetésére is.
Ha a gazdaság állapota megengedi, Oszkó Péter az első lépések között javasol további 5 százalékpontos járulékcsökkentést és az iparűzési adó megszüntetését. Úgy vélte a gazdaságélénkítés érdekében ez a legsürgetőbb feladat. Hozzátette, hogy a jelenlegi kormány 2011-től lényegében egykulcsossá alakította az adórendszert. "Ezt még technikailag lehet igazgatni, finomítani" - mondta.
A költségvetés kiadási oldalát illetően pedig azt hangsúlyozta, hogy ragaszkodni kell a takarékos gazdálkodás fenntartásához. Ezzel egy időben lényegesen javítani kell az intézményrendszer hatékonyságán, ami már nem kizárólag pénzügyminiszteri feladat.
Kétségtelennek nevezte, hogy lényegesen hatékonyabb oktatási rendszerre van szükség, "mert nemcsak pénzből, hanem tudásból lesz valójában hosszabb távon gazdasági növekedés". Ugyanez igaz az egészségügyi, és önkormányzati rendszerre, amelyeknél nem a források növelésére, hanem az intézményrendszer hatékonyságának növelésére lenne szükség - fűzte hozzá.
MTI/Menedzsment Fórum
