Palkovics László úgy fogalmazott: döntés még nincs a szünetekről, szakmai vita zajlik.
Kifejtette: rövidebb lehet a nyári szünet, de a terhelés nem változna, mert ezzel párhuzamosan hosszabb lenne például az őszi és a tavaszi szünet. Ugyanakkor önmagában nem ez a cél: azt nézik meg, hogy az oktatási elképzelésüket hogyan tudják megvalósítani, és ehhez az új struktúrához alakítják majd a szünetek elosztását is, ha szükséges.
Megerősítette: a tanóra 45 perces lesz továbbra is, de a tananyag mennyiségét úgy csökkentik az általános iskola alsó tagozatán, hogy beleférjen 30 percbe. A maradék negyedórában a tanítók nem tananyagot oktatnak, hanem a gyerekek igényeihez szabott foglalkozásokat tarthatnak.
Kitért arra is, a nemzeti alaptantervben szereplő tananyagmennyiség már most szeptembertől csökkenni fog, ráadásul az iskola is eldöntheti, hogy a választható órák közül mit ír elő. Jelezte: ezek csupán az első lépések, amelyek a jelenlegi rendszer keretein belül meg lehet tenni, de ezt folytatják az új nat fejlesztésével.
Hozzátette: az iskola és tanár dönti el, mit tanít, eddig a szabadsága mindössze 10 százalék volt, ennyiben térhetett el a kiadott tantervtől, most lényegesen növekedni fog a mozgásterük. Ez a tavaszi tüntetés és a szakszervezeteket egyik fő követelése volt - emlékeztetett.
Kitért arra is, hogy az új nat 2018-as felmenő rendszerű bevezetésével párhuzamosan 2020-ra biztosan lesznek olyan iskolák, ahol már főleg újfajta digitális oktatás zajlik, tableteken keresztül. Ahol a diák már nem tankönyvekből, hanem táblagépről dolgozik.
Hangsúlyozta: nem a frontális oktatást szeretnénk erősíteni, mert ez ma már nem a legjobb oktatási forma.
A működtetés állami kézbe vételéről az államtitkár elmondta, mostantól egyértelmű, hogy az állam fizet a bérektől a számlákig kezdve mindent, ha ebben bármilyen fennakadás lesz, akkor egyértelmű, hogy ki a felelős.
A Budapesti Önkormányzatok Szövetségének (BÖSZ) és Megyei Jogú Városok Szövetségének kifogásait is kezelték - mondta Palkovics László, kiemelve: azt kérték, hogy ne szűnjön meg a kapcsolatuk a helyi oktatással, ezért hozzák létre a tankerületi tanácsokat minden egyes körzetben. Szó sincs arról, hogy ki kellene vonulniuk az oktatásból, számítanak az önkormányzatok együttműködésére, munkájára - hangsúlyozta.
Jelezte: a tanácsoknak a tartalmi működésre lesz hatásuk, ezen dolgoznak. Példaként említette, az nagy szó, ha lesz előzetes véleményezési vagy egyetértési joguk az iskola képzési programjával kapcsolatban. Az önkormányzatoknak ugyanis most semmi hatásuk nincs a tartalmi dolgokra.
A tagokról szólva közölte, az egyetemi konzisztóriumhoz hasonlóan a közösség tesz javaslatokat, a testület például az iskola, a tankerületi központ, a szülői közösség, a diákönkormányzat, a helyi szervezetek és az önkormányzat küldöttjeiből állhat össze.
A közelmúltban tartott pedagógustüntetésről az oktatási államtitkár azt mondta, azon nem volt valós értékelés, politikai akció volt, ahol személyeskedés is zajlott, esetében a gyors beszédét gúnyolták ki. Ezt úgy veszi, hogy az érdemi kérdésekben szerintük is sikerült előrehaladni, tehát ezekkel kapcsolatban egyetértés van - mondta, hozzátéve: a tüntetésen elhangzottak egy része nem volt méltó az oktatáshoz, a pedagógusokhoz.
Kitért arra is, hogy januárhoz képest kevesebb dolgot kifogásolnak: nem szerepelt a kritikus pontok között például a pedagógusok és diákok terhelése, az igazgatók és a tanárok vezetési és oktatási szabadsága, a finanszírozás kérdése, a fenntartóval kapcsolatos ügyek.
Palkovics László nemmel válaszolt arra, hogy az elmúlt időszakban beszélt-e a tüntetések egyik fő szervezőjével, Pukli Istvánnal. Mint mondta, ő egy iskola igazgatója, ha problémája van, akkor a fenntartóval kell és tudja megbeszélni. Amikor államtitkár lett, fel akarta keresni, de lemondta a találkozót - idézte fel, jelezve: várják őt a továbbiakban is a köznevelési kerekasztalnál, ott elmondhatja a szakmai álláspontját.
"Ahogy látom, ő sokkal inkább politikusként viselkedik, nem pedagógusként" - fogalmazott.
MTI
