500 milliárdos hiányt kellene eltüntetni
A Nyugdíjbiztosítási Alap az utóbbi években rendre 600-700 milliárd forintos hiánnyal működött, ekkora összeggel kellett az államnak kipótolnia az aktívak befizetéseit ahhoz, hogy a nyugdíjakat folyósítani tudja. A kormány most nagy fába vágja a fejszéjét: az a cél, hogy ez a hiány teljesen eltűnjön.
A 2011-es költségvetésben 450,8 milliárdos bevétele származik a Nyugdíjbiztosítási Alapnak az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alapból, ennyi tehát a közvetlen költségvetési támogatás. Erre azért van szükség, mert az idén befizetésre kerülő 1826,7 milliárdnyi munkáltatói és 720,9 milliárdnyi munkavállalói járulék nem fedezi a 2009,4 milliárdos öregségi, 660 milliárdos rokkant és 359,4 milliárdnyi hozzátartozói nyugdíjat.
A kormány eredetileg azt tervezte, hogy a nem szigorúan nyugdíjszerű ellátásokat kiveszi a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai közül és egy külön szociális alapból fizeti majd ki. Orbán Viktor február elején ezzel kapcsolatban elmondta: a módszerrel 2012-re megteremthető a nyugdíjalap egyensúlya, az viszont egy másik kérdés, hogy a szociális alap kiadásait miből finanszírozzák majd.
A majdnem 500 milliárdos hiány eltüntetésének a kiadáscsökkentés mellett még egy módja van: a bevételek növelése. Korábban foglalkoztunk már részletesen a munkaerőpiac tervezett reformjával, melynek keretében akár százezer rokkantnyugdíjast is visszaterelne a munkához a kormány. Ez pedig a nyugdíjalap számára is pluszbevételt jelent, hiszen ők és a munkaadóik a jövőben járulékot fizetnek majd.
A Széll Kálmán Terv szerint egyébként a nyugdíjrendszer reformja 2012-ben 93 milliárd, 2013-ban pedig további 36 milliárd forinttal javítja majd a költségvetés egyenlegét. Ez némileg ellentmond Orbán Viktornak, aki már egy hónapja ki merte jelenteni, hogy 2012-től egyensúlyba hozható a nyugdíjkassza.
A fegyveres testületek lehetnek a vesztesei az új rendszernek
"A mai szabályok következtében sok olyan komoly munkaerőt jelentő, tapasztalt és életerős ember megy nyugdíjba, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, akinek még helye lenne az aktívak világában. Az ő kifizetett nyugdíjuk is az államadósságot duzzasztja" - olvasható a Széll Kálmán Tervben.
Konkrétabban kifejezve: a kormány a jövőben semmilyen korkedvezményes nyugdíjat nem támogatna, csak a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását. Ezzel elsősorban azok a szakmák járhatnak rosszul, akik korábban korkedvezményes ellátásra voltak jogosultak, például a rendőrök, katonák, tűzoltók. Mindezért cserébe a kormány új közszolgálati pályamodelleket alkotna meg, "amelyek más eszközökkel, nem a korai nyugdíjazással veszik figyelembe az elvégzett munka különböző sajátosságait".
A reformmal kapcsolatban azonban egyelőre sok a nyitott kérdés, senki nem tudja a pontos menetrendet. "A részletek kidolgozásra várnak még. Kérdés például, hogy egy katonatiszt, aki 19 éve dolgozik, és azzal számolt, hogy 20 év után nyugdíjba mehet, mihez kezdhet majd. Könnyen lehet, hogy ők nagyot fognak csalódni az új rendszerben" - mondta korábban az mfor.hu kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.
A fentiek ismeretében nem véletlen, hogy a keddi bejelentés óta már több szakszervezet is tiltakozott a korengedményes nyugdíj megreformálása ellen. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete elsősorban az előzetes egyeztetést hiányolta, de a hírek szerint a tűzoltóknál például egy esetleges sztrájk lehetősége is felvetődött. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke pedig egyenesen megfenyegette Orbánékat, amikor kijelentette, nem gondolja, hogy a világon bármely kormánynak érdekében állna, hogy a fegyveres testületek tagjai szembeforduljanak vele.
Nyugdíjat csak járulékból
A korkedvezményes nyugdíj mellett a reformcsomag célja, hogy nyugdíjakat csak az aktívak által befizetett járulékokból fizessen ki a költségvetés. "Egységessé kell továbbá tenni a nyugdíjszámítás módját is. Mindenkinek, aki nyugdíjba megy tehát, egységes, azonos elvek szerint megállapított nyugdíjkorhatárral és nyugdíjszámítási móddal kell számolnia" - szögezi le a dokumentum.
Nem kapcsolódik szorosan a nyugdíjrendszerhez, de a reformcsomag ennek keretében tér ki a táppénzfolyósítási rendszer felülvizsgálatára is. A kormány szerint ugyanis jelenleg túl sok a visszaélés, egy szerdai nyilatkozatában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes annak lehetőségét sem zárta ki, hogy az új rendszerben csökken majd a táppénz összege.
Januárban indulhat az új nyugdíjrendszer
A Széll Kálmán Tervben szerepel a fenti intézkedések tervezett ütemezése is: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét és javaslatot tesz azok megváltoztatására. Ugyaneddig az időpontig megalkotja a kormány a már említett közszolgálati életpálya modelleket és felülvizsgálja a táppénzfolyósítás szabályait, hogy kiszűrje a visszaéléseket.
"2011. december 31‐ig megalkotjuk azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek" - olvasható a reformcsomagban. Ezután pedig január elsejétől a tervek szerint elkezd működni az új nyugdíjrendszer.
Beke Károly
mfor.hu
