A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott EBRD-nél szerdán késő este bejelentették: az igazgatótanács elfogadta a 2009-es üzleti tervet, amely csaknem 20 százalékkal, "hozzávetőleg" 7 milliárd euróra növeli a bank jövő évi finanszírozási csomagját.
Ez magasabb összeg, mint amennyit az EBRD a korábbi évek bármelyikében folyósított a kedvezményezett térségnek.
A mintegy 1 milliárd eurós pótlólagos keret felét a közép- és kelet-európai gazdaságok kapják, vagyis az egykori szovjet közép-ázsiai térség köztársaságaival azonos mértékben részesülnek a válságfinanszírozásból.
Az EBRD német elnöke, Thomas Mirow kijelentette: a következő év "rendkívül kemény" lesz sok üzleti vállalkozásnak a bank működési területén, de "történjék bármi, az EBRD nyitva tart ... van elegendő tőkénk, a tulajdonosok támogatása egyöntetű, és többet akarunk befektetni, mint eddig bármikor".
A 2009-es finanszírozás tervezett emelését a bank teljes egészében tartalékaiból fedezi, tőkeemelésre vagy egyéb pótlólagos hozzájárulásokra a részvényes országok részéről nincs szükség, az EBRD ilyent nem is kért - áll a londoni közleményben.
Thomas Mirow bankelnök már november második felében levélben értesítette a részvényes kormányokat arról, hogy a pénzintézet 2009-ben 7 milliárd euróig terjedő rekord finanszírozást tervez a kedvezményezett országokban.
A banknál akkor közölték: mivel az EBRD-finanszírozási programok rendszerint 2:1 arányban vonzanak társfinanszírozásokat a kereskedelmi szektorból - vagyis egységnyi EBRD-összeghez még kétszer annyit adnak hozzá magánszférabeli befektetők -, a bank által kezdeményezett új befektetések jövőre elérhetik a 20 milliárd eurót a kedvezményezett térségben.
Az EBRD a múlt hónapban bejelentette: a kialakult helyzetben a bank visszafordítja közép-európai befektetéseinek már megindult csökkenési folyamatát.
A banknál annak idején megerősítették az MTI-nek, hogy a finanszírozás megemelését Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatalos levélben kérte. A kormányfő által Thomas Mirow-nak és a bank részvényes kormányainak küldött levélben az állt: a közép-európai átalakuló országok jelentős gazdasági nyomás alá kerültek a globális pénzügyi felfordulás miatt, és korlátozott a pénzügyi kapacitásuk arra, hogy pótolják az ingatag tőkeáramlásokat és helyreállítsák a piaci bizalmat.
Gyurcsány Ferenc ezért azt kérte, hogy a bank a térségi befektetések csökkentése helyett jelentősen növelje a Közép-Európának nyújtott finanszírozásokat, egészen addig, amíg erre a jelenlegi válság leküzdése végett szükség van.
Az EBRD tavaly összesen 5,6 milliárd euró új finanszírozást folyósított a kedvezményezett országoknak, de az összeg több mint 90 százaléka a 2004-ben uniós taggá lett nyolc közép- és kelet-európai gazdaságon kívüli térségnek jutott.
A közép-európai EU-országcsoportban az EBRD 2007-ben 546 millió euró közvetlen finanszírozást és befektetést hajtott végre, 22 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Az EBRD már két éve bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a bankból, vagyis azután nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra.
A folyamat eddigi leglátványosabb mozzanata az a tavaly októberi bejelentés volt, hogy a londoni bank 2008-tól nem hajt végre új befektetést Csehországban. Csehország így az első a kedvezményezett országok közül, amelyben az EBRD hivatalosan befejezte közvetlen finanszírozási tevékenységét.
Tavaly már alig 38,7 millió euró volt a magyarországi új EBRD-finanszírozások értéke is.
