Az áfa visszautalásokat megelőző NAV ellenőrzések, csak bizonyos fokig indokolják a kiutalások késedelmét, a gyakorlatban sokszor évekig elhúzódó ügyek miatti csúszások nem felelnek meg az uniós előírásoknak – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb összefoglalójából. Az adóperes és adójogi szakértő szerint ezért csak idő kérdése, hogy a NAV-nak egy ezzel kapcsolatos eljárással kelljen szembe néznie az Európai Bíróság (EB) előtt.
„A NAV a kiutalás előtti ellenőrzésekre hivatkozva jelenleg is több ezer ügyben késlelteti a visszaigényelt áfa kifizetését, és ezzel gyakran helyrehozhatatlan károkat okoz az érintett vállalkozásoknak – mutat rá dr. Harcos Mihály, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalata az volt, hogy ez ellen nem lehet semmit tenni, de a helyzet mégsem teljesen kilátástalan, hiszen a közelmúltban, több esetben is az EB tett pontot ilyen megoldhatatlannak tűnő problémák végére.”
Mihály elmondta: az említett esetekben az Európai Bíróság azt vizsgálta meg, hogy a NAV gyakorlata összeegyeztethető-e az EU-s szabályokkal. Ha pedig nem volt az, akkor a döntést követően az Európai Bizottság ellenőrizte, vajon a NAV az Európai Bíróság döntésének megfelelően jár-e el.
A szakember szerint ilyen helyzet állhat elő az elhúzódó áfa-kiutalások ügyében is. A közösségi jog ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a vállalkozásokat az áfa-levonás joga „azonnali jelleggel” illeti meg. Ez alatt azt kell érteni, hogy a vállalkozásoknak a visszaigényelt áfát nem évekkel később, hanem záros határidőn belül kell megkapniuk. Az adókijátszások elleni fellépés érdekében a közösségi jog is megengedi a kiutalások előtti ellenőrzések lefolytatását, de az adólevonási jog ebből adódó korlátozása nem terhelheti aránytalanul az érintetteket. „Márpedig, mi az, ha nem aránytalan teher, ha egy vállalkozás a kiadásainak egyharmadát kitevő áfát éveken át nem kapja vissza” – állítja Harcos.
Perperspektíva
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői szerint nyilvánvaló, hogy az áfa-kiutalások elhúzódása ellentétes az uniós áfa-szabályokkal és ugyancsak egyértelmű, hogy ha ezt az EB is kimondja, akkor a NAV kénytelen lesz változtatni a korábbi gyakorlatán. Már csak az a kérdés, hogy hogyan kerül majd az ügy az Európai Unió fórumai elé.
Harcos Mihály szerint az egyik lehetőség, hogy az érintett vállalkozások bejelentést tesznek az Európai Bizottságnál, és a Bizottság saját hatáskörben eldönti, hogy indít-e kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A gyakorlati tapasztalatok szerint egy ilyen eljárás megindítására és eredményességére kicsi esély van.
Egy másik lehetőség, hogy az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerül. Erre eddig valószínűleg azért nem került sor, mert a kiutalások elhúzódása elleni kifogásokat maga a NAV bírálja el, és ezek az ügyek tipikusan sosem kerülnek bíróság elé. Az Európai Bírósághoz viszont a hazai bíróságokon keresztül vezet az út, ugyanis az Európai Bíróság nem konkrét eseteket bírál el, hanem a tagállamok, jelen esetben Magyarország, bíróságai által felterjesztett elvi jellegű jogkérdéseket.
Harcos szerint nem kizárt, hogy az érintett vállalatok bírósági jogorvoslatot kérjenek a kiutalási kérelmük elhúzódása ellen, és adott esetben az ügyüket az Európai Bíróság elé vigyék.
„Amennyiben pedig erre sor kerül, úgy a NAV-nak jó eséllyel egy újabb elmarasztaló uniós döntéssel kell szembenéznie, amely megelőzhető lenne azzal, ha egyszerűen változtatna kiutalási gyakorlatán” – foglalta össze a szakember.
Mi forog kockán?
Ha egy vállalkozás árut, szolgáltatást vásárol, a vételár részét képező áfát jogosult visszaigényelni. A visszaigényelt áfát a NAV köteles legkésőbb 75 napon belül, bizonyos esetekben még ennél is korábban, kiutalni. A NAV az áfa kiutalása előtt rendszerint ellenőrzést folytat le, így győződik meg arról, hogy a visszaigénylés jogos. A probléma abból adódik, hogy a kiutalás előtti ellenőrzés gyakran hónapokig, sőt akár évekig is elhúzódik, és a NAV az áfát az ellenőrzés befejezéséig nem utalja ki.
A kiutalási eljárások elhúzódása sok cég működését ellehetetleníti: ha nem jut hozzá a pénzéhez idejében, akkor nem tud árut, termelőeszközt, illetve a működéséhez szükséges szolgáltatást vásárolni.
A kiutalások elhúzódása különösen érzékenyen érinti azokat a vállalkozásokat, amelyek külföldre értékesítenek terméket. Ezek a vállalkozások a beszerzéseik után belföldön fizetik meg az áfát, az eladásaik viszont külföldön adókötelesek. Ez azt jelenti, hogy a belföldi áfát folyamatosan vissza kell igényelniük a NAV-tól.
A kiutalás elhúzódása ezeknél a vállalkozásoknál egyenlő azzal, hogy az árubeszerzéseik nettó értékének közel egyharmadát kitevő áfát nem kapják vissza, így gyakran előfordul, hogy a vállalkozás teljes pénze bennragad a NAV-ban és a vállalkozásnak hitelt kell felvennie a működése finanszírozásához.
Mit gondol erről a NAV?
Az éves statisztikai adatok szerint a NAV-hoz benyújtott panaszok többsége a kiutalások elhúzódását kifogásolja. Ennek ellenére ezek a panaszok szinte kivétel nélkül eredménytelenek. Korábban már az ombudsman is vizsgálta a NAV kiutalási gyakorlatát, és a probléma megoldását az adóeljárási jogszabályok módosításában látta.
Az ombudsman véleménye az volt, hogy ésszerű határt kell szabni a kiutalások elhúzódásának megakadályozására, ezt azonban csak a jogszabályok módosításával lehet elérni. Mára már világos, hogy a kérdéses jogszabályok, legalábbis azok, amelyek a tényleges kiutalási határidőt érintik, maradtak úgy, ahogy voltak.
Sokkoló tény, hogy bár 2012 óta a NAV-nak kifejezett jogszabályi lehetősége van arra, hogy a visszaigényelt áfa összegéből a nem vitatott részt már az ellenőrzés befejezése előtt kiutalja, és ezzel mentesítse a vállalkozásokat az ellenőrzés elhúzódása miatti terhek alól. Ezzel a lehetőséggel a NAV 2012-ben mindösszesen 97 esetben élt, noha közel 15 000 kiutalás előtti ellenőrzést végzett.
„Nem túlzás tehát azt mondani, hogy a hazai jogalkotás és jogalkalmazás évek óta elakadt ennek a problémának orvosolásában” – fűzte hozzá Harcos Mihály.
mfor.hu
