Sokkal kevesebben mentek nyelvvizsgázni tavaly

Makró Oktatás

2018. január 3. 05:19

A szám tíz éve csak esik.

Tavaly 26 ezerrel kevesebben próbálkoztak nyelvvizsgát szerezni mint 2016-ban - írta szerdai lapszámában a Világgazdaság. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2017-ben 108 ezren mentek el nyelvvizsgázni, közülük 70,5 ezer tanulónak sikerült a bizonyítványt megszereznie. Középfokú nyelvvizsga megszerzésével 88 ezren próbálkoztak a múlt évben, felsőfokúéval 14 ezren, alapfokú vizsgára 5600-an mentek el.

A cikkben megjegyzik, hogy tíz évvel ezelőtt még 174 ezer volt a nyelvvizsgázók száma, azóta évről évre egyre kevesebben próbálkoznak.

Tavaly a legtöbben angol és német nyelvből tettek sikeres vizsgát, előbbiből közel 52 ezren, utóbbiból több mint 13 ezren. Korcsoport szerint a legaktívabbak a 14-19 év közöttiek voltak, közülük 43 ezren próbálkoztak nyelvvizsgát szerezni tavaly, 29 ezer vizsgázó pedig a 20-24 évesek közül került ki.

MTI

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Szolnokon épül a legnagyobb hazai energiatároló

Nem lesz olcsó eltárolni a napfényt

Óriási összegeket fordít a kormány energiatárolásra, ám rövid távon ez nem fogja megoldani az elektromos áram árának elmúlt hetekben tapasztalt extrém kilengéseit. Várhatóan csak az évtized végére létesülhet olyan tárolási kapacitás, ami valóban lehetőséget nyújt arra, hogy amikor túltermelés tapasztalható, a mínuszos árú energia se vesszen kárba.

Húzna egy nagyot Brüsszel a magyar nadrágszíjon

Az Európai Bizottság friss ajánlása szerint a magyar kormánynak 2027-re kellene megszüntetnie a túlzott államháztartási hiányt.

A kormány tervez valamit a külföldi építőanyag-ipari cégekkel?

Egy tervezet szerint Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás (NÉNY) néven egy új építőanyag-adatbázist hozna létre az állam, ahová gyártóknak, kereskedőknek, kivitelezőknek kell adatot szolgáltatniuk.

Beborult az ég Magyarország fölött: pesszimizmus lett úrrá a cégeken és a lakosságon is

A GKI konjunktúraindexe 13 havi mélypontjára esett novemberben. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága lényegesen romlott, a cégek áremelésre készülnek, a lakosság elégedettsége lényegesen csökkent.

Melléfogtunk az elektromos autózással? Durva lehetett a leépítés Észak-Magyarországon

A térség egyik legnagyobb munkáltatója több munkahelyet építhetett le, mint amit korábban gondoltunk.

Mészáros Lőrinc cégbirodalma megérkezhetett az alföldi tanyavilágba

A felcsúti milliárdos nem foglalkozik hangfelvételekkel, hanem azt csinálja, amihez nagyon ért: vagyonkezelő céget alapít. Ebből sosem lehet elég.

Nagy Márton segít: így költheti el lakáscélra az időskorra félretett pénzét

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak két alkalommal, egyszer még idén, egyszer pedig március végéig tájékoztatniuk kell tagjaikat, mekkora nyugdíjcélú megtakarításuk áll rendelkezésre, és azt hogyan tudják lakáscélra elkölteni.

Nincs megállás, keddtől ismét változnak az üzemanyagok árai

Emelkedik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is.

Indokolatlan kincstári optimizmust olvastunk ki a nyugdíjkassza jövő évi terveiből

Jelentős bevételnövekedést vár a kormányzat 2025-ben szociális hozzájárulási adóból és társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alap javára, ám rejtély, hogy a kabinet mire alapozza a számokat. A nyugdíjakat jövőre is a tervezett, 3,2 százalékos inflációnak megfelelő mértékben fogják emelni, ami jócskán elmarad a bérek tervezett növekedésétől, azaz idős honfitársaink életszínvonala még jobban le fog maradni a gazdaságilag aktívakétól.

Ennyi lesz a minimálbér a következő három évben, itt vannak az adókönnyítés részletei is

Évente rendre 9, 3, illetve 14 százalékkal fog nőni a minimálbér 2025 és 2027 között. A garantált bérminimum jövőre 7 százalékkal lesz magasabb, az azt követő évekre az infláció, valamint a termelékenység tényadatainak figyelembe vételével fogják meghatározni. A munkaadók a szociális hozzájárulási adóban könnyítést kapnak.