Kevés pénz állna házhoz a magyar nyugdíjasoknál, ha a mostani gazdasági helyzet szerint állapítaná meg a kormány az extra kifizetéseket. A jogszabályok szerint a tervezettől eltérő makropálya indokolttá teszi a külön juttatást, amennyiben az év eleji nyugdíjemelés mértéke nem éri el az inflációt, vagy a gazdasági növekedés nem halad meg egy bizonyos szintet.
Az év elején biztosra lehetett venni, hogy a december közeledtével korrektnek mondható összeg kerül majd az idősek számláira. A januári 1,6 százalékos nyugdíjemelést ugyanis bőven felülmúlta az infláció ebben az időszakban: az átlagos fogyasztói árindex az első hónapokban jellemzően a 2,5-3 százalékos tartományban mozgott. Ennél fontosabb, hogy a törvény alapján a kiegészítés megállapításakor vizsgált, az idősek fogyasztói kosarát külön kezelő nyugdíjas infláció is 2,5 százalék körül járt. (Utóbbiban nagyobb arányban veszik figyelembe a nyugdíjasokra jellemző fogyasztási tételeket, gyógyszereket, élelmiszereket, rezsit.)
Ezek alapján arra lehetett számítani, hogy év végén akár több tízezer forint is érkezhet az államtól, a szokásos nyugdíjon felül. Ennek egyik részét teszi ki a kiegészítés, ami az inflációs folyamatok miatt jár, a másik részét pedig a gyorsuló növekedés miatt kell törvény szerint kiutalni. Ha ugyanis az éves GDP meghaladja a 3,5 százalékot, akkor a prémiumot fizetnek a nyugdíjasoknak.
E két tétel együttesen adja ki az extra összeget, amely év eleji számításaink szerint 24-25 ezer forint lehetett.
Mostanra azonban enyhült az inflációs nyomás a gazdaságban. Rögtön érdemes jelezni, hogy egyes elemzői várakozások szerint az év második felében valószínűleg valamelyest nagyobb áremelkedés lesz, mint a késő tavaszi, nyár eleji hónapokban (illetve adott esetben a bázishatás húzhatja feljebb az árszintet, ha például tavaly elég alacsonyak voltak az árak).
Ma azonban még más állapotok uralkodnak a gazdaságban. Az infláció az első öt hónapban 2,4 százalékos volt, a nyugdíjasok inflációja pedig ennél is alacsonyabb, 2,2 százalék. Ez értelemszerűen nem tenne lehetővé akkor plusz kifizetését, mintha mondjuk 3 százaléknál járna az áremelkedés üteme.
Igen ám, de ha például a Magyar Nemzeti Bank prognózisára figyelünk, amely szerint az év egészében 2,4 százalékos lesz az infláció, akkor innen már nem lesz érdemi elmozdulás. Azt értve ez alatt, hogy a kiegészítés alapjául szolgáló mutató a mostaninak fog megfelelni. Kérdés továbbá, hogyan alakul a nyugdíjas infláció, pláne, ha a kormány az ősszel - fél évvel a választások előtt - újabb rezsicsökkentést hajt végre, amire politikai okokból nem lenne meglepetés. (Igaz, hogy ez ügyben vitában állunk Brüsszellel, a bizottság több szempontból is vizsgálja a magyar rezsicsökkentést, s akár kötelezettségszegési eljárást is kezdeményezhet, de a magyar kormány többször jelezte, hogy ebben a témában - sem - hajlandó engedni, minden áron megvédi a saját álláspontját.)
Egy szó, mint száz, lehet, hogy mérsékeltebb várakozással érdemes tekinteni az év végi külön nyugdíjkifizetések elé. Egy nagyon aszályos nyár ugyan megdobná az élelmiszerárakat, de alapesetben érdemi elmozdulás nem várható inflációs vonalon az év során.
Találni olyan európai országot, ahol élve biztos nem lenne kétség, hogy jön-e extra nyugdíj decemberben. Természetesen ez csak elméleti felvetés, mert a magyar szabályozást próbáljuk meg egy külföldi ország inflációs folyamataival összehozni, de azért említsük meg, hogy Törökországban sokszorosan, de Oroszországban is bőven a magyar feletti inflációt mértek eddig 2017-ben. Nem mintha ilyen piaci viszonyokra vágynánk, mert amit esetleg nyerni lehet az egyik oldalon, azt a másikon bőven elbukná a magyar gazdaság. Az ellenpélda Szlovákia, ahol 1 százalék alatti az árromlás, ott tehát a magyar előírások alapján nem kellene kiegészítést fizetni az év végén az idősek számláira.
Ami a prémiumot illeti, itt nem nagyon kell jelen állás szerint matekozni. Az első negyedéves 4,2 százalékos magyar GDP alapján megvan az esély rá, hogy éves szinten is közel legyünk a 4 százalékhoz, ebben az esetben pedig járni fog a prémium. E téren egyébként Románia és Szlovákia ért el jobb eredményt az első három hónapban, míg görög 0,4 százalékkal biztos nem cserélnénk.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
