A szakember az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében úgy véli: miközben nemzetgazdasági érdek a magyar hazai tőkepiac megerősítése, valamint a hosszú távú, elsősorban nyugdíjcélú megtakarítások minden eddiginél erőteljesebb ösztönzése, a kormány a tervezett módosításai éppen ezekkel ellentétes hatásúak. Hasonlóan elhibázott lépésnek tartja a kormány tavaly őszi döntését a magánnyugdíj-pénztári részvényállomány kötelező feltöltésének további két évre történő elhalasztásáról.
Szalay-Berzeviczy Attila szerint minél több hazai megtakarítás áll rendelkezésre, annál könnyebb és olcsóbb belülről finanszírozni az államadósságot, és így megvédeni a forintot. Normál körülmények között az állam beruházásaihoz és fejlesztéseihez, a vállalatok pedig tevékenységük finanszírozásához használják fel a háztartások hosszú távú nyugdíj megtakarításait hitelfelvétel, valamint részvény és állampapír kibocsátás formájában. Ez a finanszírozási gyakorlat azonban teljesen felborult az országot 2001 óta jellemző felelőtlen, és minden hosszú távú jövőképet nélkülöző gazdaságpolitika eredményeként, ami 2006-ra teljesen felélte tartalékokat - fogalmaz.
A bruttó hazai termék (GDP) 80 százalékát kitevő államadósságot "cipelő" kormány, melynek a költésein belül már most is 20 százalékos arányt képvisel a nyugdíjrendszer finanszírozása, négyféle módon reagálhat a demográfiai kihívásokra. Elfogadja, hogy nyugdíjas korban jelentősen csökken az életszínvonal, vagy növeli a fiatalabb generációk terheit, esetleg emeli a nyugdíjkorhatárt, illetve erőteljesen ösztönzi a hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarításokat.
Szalay-Berzeviczy Attila úgy véli, mindezek fényében súlyosan hibás az a kormányzati javaslat, amely a munkáltatók önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásait 54 százalékos adóval és még 27 százalékos járulékkal is terhelné.
Míg jelenleg a munkáltatói hozzájárulásokat nem terheli adó és társadalom biztosítási járulék, a tervezet minden átmenet nélkül 95,6 százalékos teherrel sújtaná azt. Ez minden valószínűséggel lenullázná a vállalatok befizetési hajlandóságát a magyar nyugdíjrendszerbe, hiszen ez a juttatás egyoldalúan megvonható az alkalmazottaktól. A kormányzati javaslat tükrében a 19 százalékos vállalati adó az osztalékadóval együtt is jobb alternatíva lenne a vállalatoknak, így az éves szinten eddig befizetett, körülbelül 80 milliárd forint ettől kezdve nemcsak elkerülné a magyar nyugdíjrendszert, de többségében multinacionális vállalatok pénzéről lévén szó, az összeg nagy része tőkerepatriálás miatt osztalék formájában elhagyná az országot, újabb nyomást gyakorolva a forintra és a folyófizetési mérlegre - véli a szakember.
A közlemény szerint a vállalati befizetések ma az önkéntes nyugdíjpénztárakba befolyó pénzek 80 százalékát teszik ki, így könnyen belátható, hogy ezek nélkül a 10 év alatt kiépült rendszer hanyatlásnak indulna és leépülne.
A Magyarországon működő 65 önkéntes nyugdíjpénztár mintegy 800 milliárd forint vagyont kezel a körülbelül 1,4 milliós tagság nevében. Ez a vagyon tavaly 100 milliárd forint éves befizetéssel bővült. A pénztárak ma a vagyonuk 80-90 százalékát belföldi pénzügyi instrumentumokban helyezték el, 65-75 százalékát kifejezetten belföldi állampapírokban 10-15 százalékát pedig magyar részvényekben.
Ebből következően gyors likvidálásuk, valamint az új befizetések leépülése miatti növekedésük megrekedése az állampapírpiac újabb zavarát okozhatja, miközben még több magyar vállalati részvény kerülhet külföldi befektetők kezébe - hangsúlyozza a BÉT korábbi elnöke a közleményben.
