- Szakmai körökben egyre többen vetik fel, hogy meg kellene állapodni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a három százalékos hiánycél módosításáról. Indokolt ez Ön szerint a jelenlegi recesszióban?
- Az IMF-fel mindig lehet tárgyalni, és ha megváltoznak a körülmények, akkor a szerződés feltételei is megváltozhatnak. A GDP-hez mért 2,9 százalékos hiány egy kisebb gazdasági visszaesésre - körülbelül 3,5 százalékra - volt alapozva. Amennyiben a GDP várt visszaesése ennél sokkal nagyobb - becslések szerint a hat százalékot is meghaladhatja 2009-ben -, akkor az IMF természetesen elvárja, hogy további kiigazító lépéseket tegyen a kormány. Ugyanakkor lehetséges, hogy a Nemzetközi Valutaalap is változtat kicsit a hiánycélon. Ugyanis nem az a célja, hogy az agyagba döngöljön egy gazdaságot, hanem az, hogy az adott ország minél előbb visszaszerezze a piacok bizalmát annak érdekében, hogy a tőkepiacokon tudja beszerezni a szükséges forrásokat, ne pedig az IMF-től, amely kölcsönei rövidtávúak.
- Mivel jár ez konkrétan Magyarországra nézve?
- Ez bizony azzal jár, hogy csökkenteni kell a költségvetési hiányt és az adósságot, valamint be kell indítani azokat a reformokat, amelyek hosszútávon biztosítani tudják a költségvetési egyensúlyt és a gazdasági növekedést
- Oszkó Péter pénzügyminiszter különböző adó-átalakítási terveket fogalmazott meg. Ön szerint ezek kimerítik a strukturális reform fogalmát, vagy inkább csak tűzoltó lépésekről van szó?
- Véleményem szerint inkább nem felel meg ezeknek a követelményeknek, mert például az áfa-emelést nem lehet strukturális reformnak minősíteni. Azt lehet hosszú távú elgondolásnak tartani, hogy csökkentik a munkát terhelő adókat és járulékokat. De ez önmagában véve nagyon szerény lépéssorozat, és ezért nem tekinthető reform értékű adóváltoztatásnak.
- A Bajnai-kormány 2009-re öt százalékpontos járulékcsökkenést tervez. Ez mennyiben segíthet a recesszió átvészelésében a cégeknek?
- Valamelyest segít, de valójában egy sokkal nagyobb adó- és járulékcsökkentésre volna szükség. Ezeknek azonban meg kellene teremteni a forrását a kiadási oldalon.
- Mekkora járulékcsökkentésben gondolkodik? Mennyi lenne az a mérték, amelyről úgy véli, hogy sínre rakná a gazdaságot?
- Egy 10-15 százalékpontos járulékcsökkentés lenne a jó lépés. Tíz minimum, de ha van rá lehetőség, akkor inkább 15. Ennek több pozitív következménye lenne: egyrészt javítaná a versenyképességet, másrészt hozzájárulna a gazdaság kifehérítéséhez. De hangsúlyozni kell, hogy a kifehérítés hosszabb folyamat még egy olyan országban is, ahol kiszámíthatóak az adólépések – hát még egy olyan országban, ahol annyiszor változtatták az adókat, mint Magyarországon. Nálunk az emberek nem bíznak abban, hogy tartós lesz egy lépés, még ha az jó irányba megy is. Ez is a hitelességi probléma része, amelynek visszaállítása sokáig fog tartani. De egyszer el kell kezdeni.
- A feketegazdasággal az a baj, hogy alig tudunk róla valamit. Milyen ennek a gazdaságnak a mérete és szerkezete?
- Csak a már napvilágot látott becslésekre tudok hivatkozni. Ezek szerint ez eléri a GDP legalább harminc százalékát, amin én nem csodálkoznék. Például Olaszországban is hasonló mértékről szoktak beszélni.
- Az embernek az a tapasztalata, hogy a feketegazdaságban két társadalmi réteg jelenik meg. Az egyik a nagyon szegények, akiknek a minimális adó is túl sok, a másik a nagyon gazdagok, akik még gazdagabbak akarnak lenni.
- Mindenképp szükséges, hogy az adóellenőrzést nagyon komolyan megerősítsék, és legyenek szankciók. De az is probléma szerintem, hogy a minimálbér nem adózik, hiszen erre jelentenek be számos munkavállalót, míg az e feletti részt zsebbe kapják meg. Maga az adózási kultúra is igen gyenge, vagyis egyszerre kellene az adó- és járulékcsökkentést és ellenőrzés-szigorítást végrehajtani.
- A 10-15 százalékpontos járulékcsökkentést már idén júliusban is bevezethetőnek tartaná?
- Ehhez az kellene, hogy a kiadásokat sokkal jobban visszafogják, mint ahogy most teszik. A Bajnai-csomagban nagyon hiányolom például a korrupció elleni fellépést, hiszen tudjuk, hogy ebben nagyon sok a kiadástöbblet. Az új kormány megalakulása erre nagyon jó alkalom lett volna, és nagyon népszerű is lehetne. De a korrupció elleni küzdelem sok érdeket sért. Továbbá az adminisztráción is sokat meg lehetne takarítani. Mindenki fanyalog, hogy ez kevés megtakarítást jelent, de ez nem igaz. Akármennyit is sikerülne spórolni most, az az évek során halmozottan növelné a megtakarításokat. Minél előbb megteszik, annál többet fog hozni a konyhára. Ha mindig azért nem csináljuk meg az adminisztrációs terhek csökkentését, mert kicsi az azonnali hatása, akkor sohasem fogjuk elkezdeni.
- A korrupció alatt mit is ért? Arra gondol, ami a sajtóban állandóan téma, az offshore cégek ügye és a drága állami beruházások.
- Elsősorban a drága állami beruházásokra, hiszen ezekről mindenki tudja, hogy sok pénz folyik el erre vagy arra. A korrupció nagyon drága dolog.
- Visszatérve a Bajnai-csomagra, vannak olyan elemei, amelyek komoly megszorításokat tartalmaznak. Ilyen például a 13. havi bérek és nyugdíjak ügye.
- Ezek tűzoltó lépések. A béreket és nyugdíjakat nem lehet tartósan csökkenteni vagy akár befagyasztani. Ezzel azt el lehet érni, hogy a költségvetési hiány csökkenjen egy adott évben, de ezek nem tartós lépések. Persze válság esetén sok mindent meg kell és meg lehet csinálni, de akkor sem ez lesz a hosszú távú megoldás.
- Ön szerint a 2009-es hiánycélt tekintve meddig lehetne elmenni?
- Erről nem szeretnék spekulálni, de ismerve, hogyan működik az intézmény, úgy vélem, hogy az IMF hajlik egy bizonyos fokú lazításra. Persze ez nem tartós megoldás, hiszen akkor jövőre tolódik át a probléma.
- Vannak olyan elemzések, amelyek szerint az októberben felvett 25 milliárd dollár idő előtt elfogy, és a valutát már idén ősszel felhasználjuk. Reális ez a veszély?
- A veszély kétségtelenül fennáll. Azonban ha nem vonul ki további tőke Magyarországról, a költségvetési hiány csak kis mértékben lesz nagyobb a korábban tervezetnél, az állam továbbra is tud forintkötvényt kibocsátani és az anyabankok továbbra is megújítják a lejáró hiteleiket a leánybankok felé, akkor az IMF hitelével lehet finanszírozni a fizetési mérleg várható hiányát 2009-ben. Ha azonban egy gyors változás következik be, és a tőke menekül az országból, a forintkötvényeket nem lehet eladni és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) erős intervencióra kényszerül a forint védelmében, akkor még az is előfordulhat, hogy a 25 milliárd dollár sem lesz elég.
- A választások utáni új kormánynak mindenkép új hitelhez kell folyamodnia.
- Igen, nagy valószínűséggel erre szükség lesz majd. Egy új hitelmegállapodás növelné a bizalmat, még akkor is, ha nem lesz szükség a hitel lehívására. Ez főleg azért is igaz, mert közben választások lesznek és egy új kormány fogja irányítani az országot. Ilyenkor a piacok kezdetben mindig óvatosak, és egy IMF által támogatott gazdasági program kétségkívül erősítheti a bizalmat.
- Jó lenne, ha a jelenlegi kormány állapodna meg az új hitelről, vagy ráér erre a következő kormány?
- Az IMF tisztában van azzal, hogy ha egy új kormány kerül hatalomra, akkor újra át kell tekinteni a programot. Ez persze nem jelenti azt, hogy a célok megváltoznak. A cél mindig ugyanaz - a piacok bizalmát helyreállítani és a külső finanszírozást biztosítani -, de változhatnak az eszközök. A szervezet minden alkalommal felkészül arra, ha bármely országban kormányváltásra kerül sor.
- Miként reagálna az IMF az Ön által és a Fidesz által is képviselt nagyobb arányú adócsökkentéshez?
- Bizonyára támogatná, de be kell majd bizonyítani, hogy ennek költségeit más oldalról tudjuk ellentételezni, és hogy a külső finanszírozás is biztosítva van.
- Magyarország legnagyobb stratégiai gondja az államadósság, amely nagyon magas. Korábban hangzottak el olyan vélemények, hogy az adósság átütemezésére volna szükség.
- Én adósság-átstrukturálásról beszélnék. Olyan költségvetési és növekedést biztosító gazdaságpolitika kell, amely csökkenti és nem növeli az államadósságot. Ilyen gazdaságpolitika mentén az állam egyre hosszabb távú hiteleket tud felvenni, egyre alacsonyabb kamatok mellett, ami könnyít az adósságterhelésen. Ez a járható út szerintem.
Varga M István
Menedzsment Fórum
