A társaság honlapján lévő összefoglaló szerint a legfontosabb gazdaságpolitikai feladat a 2009. év megalapozása, különösen annak fényében, hogy a rendszerváltást követő időszakban a választások évében, illetve az azt megelőző években az államháztartási egyensúly megbillent. A 2009. évi költségvetés előkészítése során már nemcsak a költségvetési egyensúly további javítása a feladat, Magyarország hosszabb távú céljainak elérése végett hasonlóképpen fontos az is, hogy a javulásra minél nagyobb gazdasági növekedés és minél kisebb infláció mellett kerüljön sor.
Az elemzés szerint a magyar gazdaság a korábbi években lendületesen közeledett az unió átlagos szintjéhez, ez a felzárkózási folyamat a taggá válás óta lelassult, sőt az elmúlt két évben gyakorlatilag megállt. Ez utóbbinak a fő oka a 2006-ban kényszerűen elhatározott, majd megvalósított kiigazító politika volt, amely szükségképpen fékezte a gazdaság növekedését.
Az összefoglaló szerint a magyar gazdaság növekedési teljesítményét a korábbi években rendszeresen túlbecsülte mind az ország vezetése, mind a közgazdász szakma: "a mai ismereteink szerint gazdaságunk potenciális növekedési üteme legfeljebb 3-3,5 százalék, amit csak egy-két évben lehet meghaladni".
Az összefoglaló szerint fontos az is, hogy a növekedést az árfolyam-politika ne akadályozza indokolatlanul.
A társaság szerint a potenciális növekedési ütem eléréséhez egy jól átgondolt, az adónemek és kulcsok számát, valamint a jövedelemcentralizációt csökkentő, időtálló adóreform, de legalábbis adómodernizáció kell. Az adóreformtól azonban csak akkor várható érdemleges gazdaságélénkítő hatás, ha az állami elvonások csökkenése, ezzel együtt értelemszerűen a kiadások mérséklődése eléri az 1,2-1,5 billió forintot.
A hatásos és eredményes adóreform kulcsterületeit a társaság az élőmunka terheinek csökkentésében, a kis- és középvállalkozói szektor adóztatásának mérséklésében, valamint a foglalkoztatás adó- és járulékmentességgel történő ösztönzésében látja. Az adóreformhoz szükséges források között az államháztartási kiadások csökkentése, az áfa növelése, sőt egy egyszeri vagyonadó is szerepelhet - áll az összefoglalóban.
A társaság szerint fontosak a gazdasági növekedés kifejezetten társadalmi feltételei, illetve vonatkozásai is. Demográfiai és értékrendi problémák, a bizalom hiánya, rossz adómorál, illetve a morál általános hiánya, valamint piacgazdasághoz való torz viszony jellemzi az országot. Súlyos a humántőke-deficit, s a képzettségi adatok sem jók. Az elmúlt években összességében inkább a portugál irányba haladt az ország, semmint az ír példát követte volna.
A társaság szerint a politikai váltógazdaság körülményei közepette a hosszú távú tervezés nem lehet kormányzati monopólium. Olyan, az Országgyűlésnek alárendelt tervező intézményt kellene felállítani, amely a mindenkori ellenzékkel alkotó párbeszédet folytat, az onnan érkező javaslatok felé is nyitottan dolgozza ki az alternatívákat a döntéshozók számára.
A fejlesztés egyes részterületeit elemezve az összefoglalóban a társaság egyebek mellett kifejti: az úthálózat fejlesztése és fenntartása a gazdaság sikeres működésének is fontos feltétele, s fontos az energetikai szektor fejlesztése az ellátásbiztonság is. Az ország várható energiaszükségletei alapján nincs feltétlenül szükség új erőművek építésére, a Paksi Atomerőmű életciklusának húsz évvel történő meghosszabbítása és az atomerőmű kapacitásbővítése viszont gazdaságilag mindenképpen indokolt.
A társaság az uniós támogatások felhasználása kapcsán leírja, hogy az egyik fő célt, a foglalkoztatás bővítését a több százmilliárd forintos programok sem tudták biztosítani.
A társaság szerint az ország fejlődését gátló egyik legnagyobb gond a korrupció: a nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis a magas fokú, kiterjedt korrupció gyenge versenyképességgel jár együtt. A vándorgyűlés résztvevői ezért üdvözölték a gazdaság kifehérítéséért tett erőfeszítéseket, és elvárják, hogy ez a törekvés a jövőben se hagyjon alább.
