A képviselő az új adóra tett javaslata előtt a társadalombiztosítási törvényhez tett kiegészítést, amely arra irányul, hogy törvénnyel a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető, olyan fizetési kötelezettség is megállapítható legyen, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet. Vagyis személyes szolgáltatás - mint ellentétel - nélkül is szedhet adót az állam. (Az Alkotmánybíróság ezt korábban csak a szolidaritás elvét betartva, egy bizonyos szintig engedte a nyugdíj-járuléknál.)
A másik javaslata szerint a nyugdíjjárulék alapja legalább a minimálbér, míg az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja a minimálbér másfélszerese legyen. A képviselő módosító indítványa ezt követően kezdeményezi a szociális hozzájárulási adó, mint új adónem bevezetését. Az ebből befolyó összeget a költségvetési törvény osztja meg a nyugdíj- és az egészségbiztosítási alap, továbbá meghatározott elkülönített állami pénzalapok között.
Az új adó alapja a munkabér, amely után szja-előleget von le a munkaadó, de az adó alapjának el kell érnie a hónap első napján érvényes minimálbér 112,5 százalékát. A jövő évtől az szja-előleggel egyidőben, a munkabér 27 százalékát szociális hozzájárulás címén fizeti be a munkaadó. Az egyéni vállalkozó, az őstermelő és az eva-alany vállalkozó pedig maga után fizeti az új adót. Aki már nyugdíjasként vállalkozik, annak nem kell fizetnie, viszont aki munka, vagy tanulás mellett eva-s vállalkozó, annak az eva alap 4 százalékát kell megfizetnie ezen a címen.
Nem kell megfizetni az új adót a szerzői jogdíj, a szabadalmi díj után, nem fizet az európai parlamenti képviselő - de a magyar parlament képviselője igen - viszont a külföldre kiküldött magyar munkavállaló után fizetnie kell a munkaadójának. Az új adószabály azzal zárul, hogy lesz majd egy külön törvény, amely a társadalmilag hátrányos helyzetűekre, a munkanélkülieket foglalkoztatókra, illetve a pályakezdőket alkalmazókra kedvezményt engedélyez.
MTI
