A következő években felgyorsulhat a közfoglalkoztatottak átvándorlása a tényleges munkaerőpiacra. A kormány több intézkedést is bevezet 2018-tól, amelyek a versenyszektor munkaerő kínálatát fogják szélesíteni - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium portálunknak küldött válaszából. Arról érdeklődtünk a tárcánál, hogy milyen program mentén gondolják leépíteni a közmunkások mintegy 200 ezres táborát.
Közmunka közben
Varga Mihály miniszter jó egy hónapja már beszámolt arról, hogy az előttünk álló időszakban intenzívebb mozgás várható a közfoglalkoztatás és a versenyszektor munkaerőpiaca között. Az ezt szolgáló program részletei időközben megjelentek a Magyar Közlönyben.
Ezekből az rajzolódik ki, hogy a kormány nem a végponton kíván beavatkozni, tehát nem arra törekszik, hogy a közmunkások átképzési programok segítségével jussanak valós munkalehetőséghez. Inkább az a szándék olvasható ki, hogy az érintettek csak abban az esetben váljanak a közfoglalkoztatottakká, ha már minden más lehetőséget kimerítettek.
A jogszabály elsősorban adminisztratív korlátokkal igyekszik távol tartani az embereket a közfoglalkoztatástól. Így viszont továbbra sem látszik megoldódni az a kérdés, hogy mi lesz azokkal a jövőben, akik a technikai akadályok miatt első körben kiszorulnak innen. Esetükben inkább arról van szó, hogy ideig-óráig elodázzák a közmunkás világba kerülésüket.
Nézzük a részleteket. Az NGM tájékoztatása szerint 2018 nyarától három éven belül legfeljebb 12 hónapig lehet majd közfoglalkoztatti státuszban maradni. A szakképzettséggel rendelkezők csak abban az esetben lesznek bevonhatók ebbe a rendszerbe, ha a játási hivatal állásközvetítési kísérlete három alkalommal sikertelen volt, vagy a hivatal három hónapig nem tudott nekik megfelelő állást felajánlani. A tárca szerint "ha valakit igazoltan, minden erőfeszítés ellenére sem sikerül versenypiaci elhelyezkedési lehetőséghez juttatni, akkor természetesen maradhat a közfoglalkoztatásban."
A fiatalok is új szisztémával ismerkedhetnek meg. A 25 év alattiak ezentúl csak abban az esetben kerülhetnek majd be a közfoglalkoztatásba, ha az Ifjúsági garancia rendszerben megvalósuló munkaerőpiaci program nem kínál számukra egyéb reális lehetőséget - írta a minisztérium.
A kormány 40 milliárd forintot szán a gazdaságélénkítő és a mobilitást könnyítő intézkedésekre - árulta el az NGM.
A területtel foglalkozó egyes szakértők szerint a szociális rendszert új alapokra lehetne helyezni az alapjövedelem bevezetésével. Az állampolgári jogon járó havi fix juttatásról komoly szakpolitikai - néhol társadalmi - vita alakult ki Európában, illetve idehaza. Abban egyelőre nincs konszenzus a téma felvetői között sem, hogy mekkora legyen az egyes állampolgárnak járó összeg, és az milyen szociális juttatásokat váltson ki, ha erre egyáltalán szükség van. Tisztázásra vár tehát az is, hogy kössék-e bármilyen feltételhez a juttatást.
Egy biztos, a mostani kormány egyértelműen ellenzi az alapjövedelem bevezetését. Varga Mihály tárcája erről azt írta az mfor-nak, hogy az alapjövedelem bevezetésének ötlete demagóg és felelőtlen: egyszerű szemfényvesztés, aminek a célja nem más, mint a politikai haszonszerzés a társadalom legrászorultabb rétegei kárára. Csak első látásra oldaná meg a különféle szociális problémákat, miközben erre - állítja az NGM - a munkahelyteremtés jelenthet tényleges garanciát. Az alapjövedelemnek a munkavállalással szembeni, ellenösztönző hatása van - tudatta álláspontját a tárca, hozzátéve: a kormány politikája változatlanul a foglalkoztatás bővítésére fókuszál, hogy mindenki, aki akar és képes dolgozni, segély helyett munkajövedelemből teremthessen magának biztos megélhetést.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
