Világszerte csökken a társasági adó mértéke

Makró Adó

2002. február 25. 11:00

A KPMG most megjelentetett tanulmánya szerint 2001-ben is világszerte meghatározó tendencia maradt a társasági adó csökkenés.

Az adószakértő szerint a Magyarországon jelenleg alkalmazott 18 százalékos mérték is igen alacsony, egyes befektetők még ennél is alacsonyabb mértéket, sok esetben "0 százalékot fizetnek". Michael Glover azonban megállapítja: a társasági adó alacsony kulcsa önmagában nem feltétlenül jelent ténylegesen kis adóterheket, mivel a vállalati adózásban a társasági adó mértéke csak az egyenleg egyik tényezője. Országonként más és más az adóalap, a közvetett adók szintje, és igen eltérőek az egyes befektetőknek nyújtott kedvezmények, holott a tényleges adóterhet csak ezek ismeretében lehet kalkulálni.

A Magyarországgal szomszédos államok közül tavaly egyedül Szlovákiában változott a társasági adó mértéke, nevezetesen 29 százalékról 25 százalékra csökkentették. A közelmúltban egy vállalatvezetőknek tartott tanácskozáson Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette: a mostani 18 százalékos társasági adó mértékét a kormányzat csökkenteni szeretné, hogy a hazai gazdaság versenyképessége megmaradjon, illetve javuljon.

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Együtt pezsgőzhetnek a fideszesek Ursula von der Leyennel? Megszületett az alku

Nehezen, de megszületett az alku a biztosjelöltekről, Várhelyi Olivért és Ursula von der Leyent is a nagy nyertesek között emlegetik.

Kifizette a váltságdíjat a magyar kormány? Eltűntek az érzékeny anyagok a hackercsoport oldaláról

Eltűntek a Védelmi Beszerzési Ügynökség anyagai az Inc. Ransom oldaláról. Mi történt?

Nagy Márton a szamárpadba ültette Magyarországot

Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) mértéke. Ezzel mindkét listán az unió legrosszabbul teljesítő gazdaságai között szereplünk, hiába ad ki Nagy Márton negyedévről negyedévre kincstári optimizmustól duzzadó közleményt. Összevetettük a magyar gazdaság GDP-jét az unió többi országáéval, köztük Ausztriáéval és Romániáéval, valamint a V4-es társakéival is.

Megint belenyúlt a kormány a rezsicsökkentésbe – íme a részletek

A kormány úgy döntött, a villamos energiáról szóló törvénytől eltérően egyetemes szolgáltatásra a lakossági fogyasztók mellett néhány feltétel mellett a mikrovállalkozások is jogosultak.

Drágulást hozott az újabb gázvita, magyar szempontból is érdekes, ami jön

A hétvégi hírek szerint a Gazprom felfüggesztette az osztrák OMV felé a gázszállítást, ennek ellenére az Ausztria irányába menő mennyiség csak minimális mértékben esett vissza. Nem egyértelmű, hogy az oroszok részéről újabb politikai játszma, vagy más áll a történések hátterében. Az olcsó orosz gázra Európában is lenne kereslet, így az ilyen esetek ellenére is folytatódhat a tranzit.

Nincsen semmi meglepő, de — elemzők a kamatdöntésről

Az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megfelelt az elemzői konszenzusnak. A tanács többsége a tartásra voksolt, egy döntéshozója a csökkentés mellett szavazott.

Mikor jön el a jobb világ? Percről percre tudósítjuk a jegybank sajtótájékoztatóját

A dollár uralja a világot – percről percre tudósítottuk a jegybank sajtótájékoztatóját

A Monetáris Tanács Döntésének hátterét Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ismertette.

Meghozták a nagyon fontos döntést Matolcsy Györgyék, ez mindenkit érint

Nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

Rogán Antal keresheti a szavakat

Annak leírására, hogy bár a földbe döngölték a hazai inflációt, az még így is jóval több országénál magasabb, mint ahányénál alacsonyabb.

Mi lesz ebből? Harapófogóba kerültek Matolcsy Györgyék

Nem is az a kérdés, milyen döntést hoz a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kedden, hiszen szinte biztosra vehető, hogy marad a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat. Hanem az, hogy jövőre mi lesz. Rendkívüli bizonytalanság övezi ugyanis mind a külső, mind a belső gazdasági környezetet, kilátásokat. Például nem lehet tudni, mennyire hajtja végre választási ígéreteit Donald Trump. Mint ahogy azt sem, vajon az április végéig három helyen is megváltozó Monetáris Tanács változtat-e a kamatpolitikáján, amelyet három, egymással nehezen összeegyeztethető cél, nevezetesen a gazdasági növekedés serkentése, az infláció kordában tartása és a forintgyengülés megállítása mentén kell alakítania. Ezekről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.