Visszafogná az olajtermelését az OPEC, de helyette csak növelni sikerül

Makró Olaj

2017. október 11. 13:23

Szeptemberben napi 88,5 ezer hordóval termeltek többet, mint korábban. Így most már napi 250 ezer hordóval kell csökkenteni azt, hogy jövő márciusig elérjék a kitűzött célt.

Az OPEC napi 88,5 ezer hordóval napi 32,748 millió hordóra növelte olajtermelését szeptemberben. Az OPEC termeléskorlátozási vállalása értelmében az idén január elsejétől a jövő év márciusáig napi 1,2 millió hordóval napi 32,50 millió hordóra csökkenti termelését. Ez azt jelenti, hogy az OPEC-nek még napi csaknem 250 ezer hordóval kell visszafognia a termelését ahhoz, hogy elérje a vállalt célt.

Szeptemberben a legnagyobb mértékben Líbia olajtermelése nőtt, napi 53,9 ezer hordóval napi 923 ezer hordóra, miközben Venezuela olajtermelése esett a legjelentősebben, napi 51,9 ezer hordóval napi 1,890 millió hordóra. A szervezet legnagyobb termelője, Szaúd-Arábia szeptemberi olajtermelése napi 9,975 millió hordó volt, gyakorlatilag megegyezett az augusztusival.

Az OPEC legújabb előrejelzése szerint az idei globális olajkereslet napi 96,8 millió hordó lesz, ami napi 30 ezer hordóval nagyobb az augusztusban vártnál. Az olajkartell azzal számol továbbá, hogy a jövő évi olajkereslet napi 98,19 millió hordó lesz, napi 1,38 millió hordóval múlja felül az ideit.

MTI

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Megállapodtak: itt van, mennyivel emelkedik a minimálbér!

Megszülethetett a megállapodás a bérekről.

Letartóztattak egy szerb minisztert? Újabb hullámokat vet az újvidéki tragédia

Tizenegy embert vettek őrizetbe az újvidéki pályaudvaron történtekkel kapcsolatban, állítólag a lemondott miniszter is köztük van.

Magyar Péter a gazdaságot is kiránthatja a gödörből? Erről is kérdezzük Felcsuti Pétert a Klasszis Klub Live-ban

A közgazdász, bankár november 28-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz élő adásunk vendége. Felcsuti Péterrel átbeszéljük, mi a legfőbb baja az idén a tavalyihoz hasonlóan ismét recesszióba zuhant hazai gazdaságnak, kitérve egyebek mellett arra, hogyan lehetséges az, bár az Európai Unióban messze a legtöbb támogatást az Orbán-kormány adja a gazdaság szereplőinek, mégis szinte alig van mutató, amelyben ne lennénk tökutolsók. Vajon ezen változtathat-e egy kormányváltás, Magyar Péter kvázi megváltó is lehet, vagy csak leváltó – ha egyáltalán? Az élőben zajló stúdióbeszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.

Együtt pezsgőzhetnek a fideszesek Ursula von der Leyennel? Megszületett az alku

Nehezen, de megszületett az alku a biztosjelöltekről, Várhelyi Olivért és Ursula von der Leyent is a nagy nyertesek között emlegetik.

Kifizette a váltságdíjat a magyar kormány? Eltűntek az érzékeny anyagok a hackercsoport oldaláról

Eltűntek a Védelmi Beszerzési Ügynökség anyagai az Inc. Ransom oldaláról. Mi történt?

Nagy Márton a szamárpadba ültette Magyarországot

Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) mértéke. Ezzel mindkét listán az unió legrosszabbul teljesítő gazdaságai között szereplünk, hiába ad ki Nagy Márton negyedévről negyedévre kincstári optimizmustól duzzadó közleményt. Összevetettük a magyar gazdaság GDP-jét az unió többi országáéval, köztük Ausztriáéval és Romániáéval, valamint a V4-es társakéival is.

Megint belenyúlt a kormány a rezsicsökkentésbe – íme a részletek

A kormány úgy döntött, a villamos energiáról szóló törvénytől eltérően egyetemes szolgáltatásra a lakossági fogyasztók mellett néhány feltétel mellett a mikrovállalkozások is jogosultak.

Drágulást hozott az újabb gázvita, magyar szempontból is érdekes, ami jön

A hétvégi hírek szerint a Gazprom felfüggesztette az osztrák OMV felé a gázszállítást, ennek ellenére az Ausztria irányába menő mennyiség csak minimális mértékben esett vissza. Nem egyértelmű, hogy az oroszok részéről újabb politikai játszma, vagy más áll a történések hátterében. Az olcsó orosz gázra Európában is lenne kereslet, így az ilyen esetek ellenére is folytatódhat a tranzit.

Nincsen semmi meglepő, de — elemzők a kamatdöntésről

Az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megfelelt az elemzői konszenzusnak. A tanács többsége a tartásra voksolt, egy döntéshozója a csökkentés mellett szavazott.