A német hírportál szerint a liberális politikus már vasárnap is nagyon kritikusan nyilatkozott az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács szombati megállapodásáról pártja, az FDP elnökségi ülésén, és hangoztatta, hogy a kisebb összegű bankbetétek tulajdonosait "okosabb lett volna" megkímélni a válságkezelés költségeitől. Hasonlóan vélekedett a konzervatív-liberális koalíciós kormány egy másik liberális tagja, Daniel Bahr egészségügyi miniszter is, aki kiemelte, hogy "nem a kismegtakarítókat kell felelősségre vonni a válságért".
Ezt a követelményt fogalmazta meg előző nap Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is. A német szociáldemokrata politikus a Welt am Sonntag című lapnak nyilatkozva hangsúlyozta: helyes döntés volt, hogy az euróövezeti mentőakciók történetében először az érintett ország bankjainak ügyfeleit is bevonják a válságkezelésbe, ugyanakkor a válságról nem a hazai kisbetétesek tehetnek, akik a külföldi betétesek kétes eredetű hatalmas pénzeihez képest szerény összegeket helyeztek el a szigetország bankjainál. Úgy vélte: a társadalmi igazságosság elvének megfelelő megoldás lenne, ha a 25 ezer euró alatti betétekre nem vetnék ki a tervezett egyszeri adót.
Hétfőn euróövezeti illetékesek azt hangoztatták, hogy egyedül a ciprusi vezetés dolga határozni arról, hogy a szigetország miként teremti elő az 5,8 milliárd eurós saját forrást a hitelprogramhoz, amelyhez az övezet tagállamai 10 milliárd eurót biztosítanak. Ugyancsak hétfői hírek szerint a ciprusi kormány azt fontolgatja, hogy csak a 20 ezer eurót meghaladó nagyságú betétekre vetik ki az egyszeri válságkezelési illetéket. A német kormány hétfőn hivatalosan nem foglalt állást az ügyben, ugyanakkor Steffen Seibert kormányszóvivő a német betétesek megnyugtatására hangsúlyozta, hogy a ciprusi válság egyedi eset, kezelésének módja pedig semmiféle következményekkel nem jár más országokban, ezért nem indokolt az aggodalom a bankbetéttel vagy egyéb megtakarítással rendelkezők körében.
MTI
