Az elnök a lehetséges tennivalók között említette az elvárt béremelés megszüntetését és a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó mérséklését. Fontosnak nevezte, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum növekedési üteme ne haladja meg a bruttó hazai termékét (GDP).
Az adóék - az összes bérköltségből a közteher aránya - Magyarországon közel 50 százalék, a környező országokban viszont legalább 10 százalékponttal kisebb - mondta Siklós Márta, az egyesület elnökhelyettese. Kiemelte, hogy a családi adókedvezmény nélkül 100 forint nettó bért ugyanekkora közteher sújt. (mfor.hu szerk: az Önre vonatkozó tényleges adóterhet kiszámolhatja az mfor.hu kalkulátora segítségével.)
Kifejtette, a magas bérteher megkerülésének legújabb technikája az, hogy a megemelt minimálbérrel foglalkoztatott személyt rész-munkaidőben jelentik be, de valójában teljes munkaidőben dolgozik, s a bére másik részét feketén kapja.
Az adminisztrációs teher az EU átlagának több mint a duplája Magyarországon, a második helyen Görögország áll - fejtette ki Vadász Iván alelnök. Az egyesület saját számításai szerint a kötelező bevallások rubrika-száma - a kért adatok mennyisége - 2005-től napjainkig megduplázódott.
Végül Zara László arról számolt be, hogy a vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentését előíró, múlt év végi kormányhatározat végrehajtása elakadt. A cél 500 milliárd forintos csökkentés volt. A teljes adminisztrációs költség a GDP 10,5 százalékát adja, de a kisvállalkozások - fajlagosan - tizennyolcszor többet költenek erre, mint a nagy cégek - tette hozzá az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke.
MTI
