A Bundestag péntek délelőtti vitája után, a név szerinti szavazáson 476 képviselő voksolt a csomag mellett, míg 99-en - az ellenzéki zöldek és a baloldal pártjának képviselői - ellene foglaltak állást.
Az alsóház jóváhagyása után a mentőcsomag a felsőház, a Bundesrat elé került, ott is jóváhagyták, majd a gyorsított eljárás utolsó elemeként Horst Köhler államfő aláírásával a tervezet már péntek délután törvényerőre is emelkedhet. Ezzel életbe lép Németország háború utáni történetének legnagyobb pénzügyi mentőakciója.
400 milliárdos garancia, 100 milliárdos segítség
A tervezet két fő részből áll. Az egyik: az állam 400 milliárd euró értékben garanciát vállal a bankközi hitelekre, hogy "kiolvassza" a nagy egymásközti bizalmatlanság miatt befagyott bankközi piacot.
A másik: a kormány további, legfeljebb 100 milliárd eurót a bankok közvetlen pénzügyi megsegítésére irányzott elő, de igen szigorú feltételekkel. Szó van például az egyébként sem olcsónak szánt hitelösszegnek megfelelő szövetségi tulajdonrészről átmeneti időre, és arról is, hogy a kormányzat beleszólást kap az megtámogatott bank irányításába, stratégiai döntéseibe, a felügyelőbizottság összeállításába. Emellett felmerült a vezetői fizetések és a bónuszok korlátozásának lehetősége is.
Peer Steinbrück pénzügyminiszter például felvetette: az állami segítséget igénybe vevő bankok vezetőinek éves fizetése nem haladhatja meg az 500 ezer eurót; ez töredéke a jelenleginek. Michael Glos gazdasági miniszter pedig egyes pénzintézeteket egymással rivalizáló "szicíliai klánokhoz" hasonlított.
Nagy részét nem veszik igénybe?
A mentőterv összege majdnem annyi, mint a német költségvetés egyévi adóbevétele, de ennek súlyát erősen csökkenti a feltételek szigora. Elemzők szerint emiatt várható, hogy a programnak legalább a 70 százalékát soha nem veszik igénybe a pénzintézetek - inkább bevallják majd, hogy nem is olyan rossz a helyzetük, mintsem magukra vegyék az állami gyámkodást, ami szintén nem tenne jót a részvények árának.
A "történelmi" mentőcsomagból - hosszú viták és Angela Merkel kancellár személyes meggyőző erőfeszítései után - részt vállalnak a tartományok is. A 16 német tartomány miniszterelnöke 35 százalékos részesedésben állapodott meg a kancellárral, igaz, az egyes tartományok maximális hozzájárulása 7,7 milliárd eurónál nem lehet nagyobb.
A pénteki szavazást megelőző vitában az ellenzéki zöldek, valamint a baloldal pártjának képviselői egyaránt azzal érveltek: a törvényhozás nem rendelkezik megfelelő befolyással a garanciavállalás, illetve a közvetlen pénzügyi segélyek megvalósulására. Az ezzel kapcsolatban előzetesen elfogadott módosításokat nem tartották kielégítőnek.
Bankárellenes hangulat
Mind a parlamenti vitában, mind azt megelőzően is éles bank-, illetve bankárellenes hangulat bontakozott ki. A parlamenti képviselők - pártállástól függetlenül - élesen bírálták a bankvezetőségeket, mindenekelőtt arroganciával vádolva őket. A képviselők a bankok vezetőit a korábbinál felelősségteljesebb magatartásra és a pénzügyi mentőintézkedések támogatására szólították fel.
Különösen kijutott a bírálatokból a Bundestag pénteki ülésén a Deutsche Bank elnökének. Josef Ackermann egy pénteken megjelent nyilatkozatban kijelentette ugyanis, hogy a kialakult pénzügyi válság miatt lemond idei éves jutalmáról, amely saját szavai szerint többmillió eurót tenne ki. Ezek után több magas rangú képviselő álszenteskedéssel vádolta a Deutsche Bank igazgatótanácsának elnökét, botrányosnak nevezve, hogy egyáltalán jutalomra gondol a jelenlegi helyzetben. Ackermann jövedelme 14 millió euró volt.
MTI/Menedzsment Fórum
