Beszámolója szerint a benyújtott 2145 projekt 55,3 százaléka részesül uniós támogatásban, 344 milliárd forint értékben. A régió nyertes pályázatainak 80,3 százalékánál részben vagy egészben kifizették már a támogatásokat - tette hozzá.
A forráshoz jutó projektek 90 százaléka kapcsolódik a 2016-os balatoni kormányhatározatban megfogalmazott prioritásokhoz – tájékoztatott. Elmondta, hogy a támogatások eloszlása közel sem egyenletes az üdülőrégióban, a megítélt összegek több mint háromnegyede parti és partközeli településekhez köthető.
Jól halad a 2016-os balatoni kormányhatározat teljesítése, sőt várhatóan a nevesített 365 milliárd forintos uniós és hazai forrásnál több jut majd az üdülőrégióba a fejlesztési ciklus végére – jelezte Molnár Gábor. A kormányhatározatban nevesített balatoni keretből mintegy 100 milliárd forint hazai forrás.
Mind az uniós források felosztása, mind a Kisfaludy fejlesztési program során érvényesül az a kormányzati szándék, amely a balatoni üdülőkörzetet kiemelten kezeli – véleményezte Bóka István, a BFT elnöke. Komoly problémának nevezte, hogy a zömmel 2015-2016-ban készült pályázatok forrásigényei időközben 15-30 százalékkal nőttek a bérek és ipari árak emelkedései miatt.
Volencsik Zsolt, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatta a tanácsülést, hogy a balatoni ivóvízhálózat átlagéletkora 38 év, több szakaszán jóval meghaladja a műszaki élettartamát. A havaria helyzetek megelőzése érdekében megkezdték a szakasz rekonstrukcióját önerőből, ami viszont a forrásigénynek csak a töredékére elég.
Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár elmondta, országos szinten zajlik a vízvezeték-rendszerek legproblémásabb szakaszainak felmérése és egy ágazati stratégia kidolgozása. A DRV-vel megkezdték a tárgyalásokat egy 10 milliárd forintos forrásjuttatásról a legsürgetőbb teendőkre – tette hozzá.
