A szövetség tájékoztatása szerint júniusban mintegy 31 500 kárbejelentést tettek az ügyfelek a lakásbiztosításaikhoz köthetően, a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek meghaladják a 3,4 milliárd forintot. Tavaly a hasonló időszak kifizetései és tartalékolásai 2,2 milliárd forintot tettek ki, 21 ezer bejelentés nyomán.
Tavaly a május szélsőségesebb volt, így a viharszezon első két hónapjában a kárkifizetések elérték a 4,6 milliárd forintot. Idén a csendesebb május egymilliárd forintos kifizetései után a június "behozta" a tavalyi azonos időszak számait.
A június Budapesten, Pest vármegyében, valamint az ország keleti részein hagyott maradandó nyomokat, főként Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegyében, a települések közül pedig Cegléd, Kecskemét, Kaposvár, Debrecen, Baja, Pécs, Törökszentmiklós, Kalocsa, Lajosmizse és Jánoshida volt a leginkább érintett.
A legtöbb bejelentés viharhoz, felhőszakadáshoz, beázáshoz, jégveréshez, villámhoz, valamint a villámcsapás másodlagos hatásaihoz kapcsolódott.
A Mabisz kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a lakásbiztosítási szerződések havi átlagdíja nem éri el a 4000 forintot. Egy-egy nagyobb vihar után ugyanakkor a kárrendezés összegének átlaga már meghaladja a 100 ezer forintot, mert a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is többe kerül, mint a korábbi években.
A szövetség felhívta a figyelmet: gondot jelenthet, hogy a meglévő szerződések jelentős részét sok évvel korábban kötötték és azóta sem aktualizálták a tényleges vagyoni helyzetnek megfelelően, így sokan csak a kárrendezési folyamat során döbbennek rá, hogy időközben alulbiztosítottakká váltak.
Hozzátették azt is, hogy a hazai lakóingatlanok több mint egynegyede, egymilliónál is több lakás, családi ház nem rendelkezik lakásbiztosítással.
