Továbbra is visszaesést produkál a magyar gazdaság: ezúttal 0,2 százalékost, amelyért főleg a gyengélkedő ipar a felelős. Mint megírtuk, hogy az egy évvel korábbihoz képest 5,0 százalékkal esett vissza az ipari termelés volumene, igaz, az előző hónaphoz viszonyítva 1,5 százalékkal nőtt.
A visszaesés leginkább a járműipart érintette, de komoly visszaesés volt tapasztalható a feldolgozóiparban is, különösen a villamos berendezések gyártásában. A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 4,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az energiaiparban azonban némi növekedés történt az előző évhez képest.
A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok szerint az építőiparban is fél százalékos csökkenés volt tapasztalható az előző évhez képest. Mindez már évek óta tartó tendencia, amelyhez hozzájön az is, hogy az elmúlt esztendőben csökkent az új építőipari vállalkozások száma – hívta fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató Zrt. Mely elemzése azt is kimutatta, hogy a kereslet jelentősen visszaesett. Ezt jelölte meg ugyanis a legtöbb válaszadó, amikor a problémák gyökeréről kérdezték őket. Emellett gondot jelent még a munkaerő- és a forráshiány is. Sajátos, de szintén akut probléma a körbetartozások rendszere. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérése szerint a cégek 81,5 százalékának van kintlévősége, amelynek mértéke átlagosan az árbevétel 11 százalékára rúg. A lánctartozások mértéke nő, ami különösen a mikro- és kisvállalkozásokat sújtja, amelyeknek nincsenek jelentős pénzügyi tartalékaik.
„Az építőipar szezonálisan kiigazított volumenindexe hosszú idő után csökkenésből növekedésbe váltott, ami jó hír, de a képet árnyalja, hogy mindez egy nagyon kedvezőtlen bázishoz képest következett be, az építőipar továbbra is nagyon messze van 2022-es év lendületétől” – kommentálta az adatokat Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozata és az Újház Zrt. elnöke.
Mindez azt jelenti, hogy az év korábbi szakaszához képest némi javulás mutatkozik, ám az ipar még mindig nem érte utol saját magát. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy a növekedésnek minimum egy része állami ösztönzőkön nyugodhat. Különösen igaz ez az építőiparra. Hiszen ebben az ágazatban jócskán jelen vannak a kormányzati politika eszközei, például a CSOK.
A számok rámutatnak arra, hogy hiába ösztönzi a kormány különösen az építőipart, ott sem túl fényes a helyzet. A kormányzat egyes új intézkedései, például a vidéki otthonfelújítási program, illetve a kedvezményes, 5 százalékos áfa meghosszabbítása új építésű ingatlanokra mutat némi halvány reménysugarat a szektornak.
Ám fontos hozzátenni, hogy ez megintcsak az állami támogatástól teszi függővé a növekedést, azaz nem biztosan fenntartható. A GKI ezért erre az évre is stagnálásra számít az építőiparban.
Fontos megjegyezni, hogy az exporttevékenység is csökkent, amely mögött az Egyesült Államok vámháborúja is állhat. Éppen ezért elemzők arra figyelmeztetnek: a múlt hónaphoz képest tapasztalt fellendülés valószínűleg nem lesz tartós, hiszen a feszültség fokozódhat, sok beruházó vagy gyártó pedig inkább kivár.
Fotó: Depositphotos
Bár a kiskereskedelmi szektor, és így a fogyasztás élénkült az elmúlt hónapban, ez sem biztos, hogy tartós lesz. Hiszen egyrészt a lakosság bizalmi indexe még mindig törékeny, így óvatosabbak a fogyasztásban, másrészt pedig a fogyasztást is olyan állami transzferek is fűtik, mint például az adókedvezmények.
A magyar ipar stagnálása és gyengülése mögött számos ok húzódik meg. Egyrészt csökkent a kereslet, főleg a külső kereslet. Emellett az ellátási láncok akadozása is hozzájárult mindehhez, hiszen a globális konfliktusok miatt itt is számos probléma mutatkozik. Bár az energiaárak az utóbbi években részben stabilizálódtak, sokszor továbbra is magasnak számítanak. Márpedig a magas nyersanyag- és energiaárak továbbra is nyomást gyakorolnak az ipari termelőkre. Ez csökkenti a versenyképességet, különösen az energiaigényes ágazatokban. Fontos hozzátenni, hogy mindezidáig az eurózóna és a világgazdaság stagnálása is visszavethette a magyar ipart. Viszont idén tavasszal a recesszió veszélye kezd eloszlani, a magyar iparnak mégsem sikerült teljesen kilábalnia.
Kockázati tényezőt jelent még az EU-s pénzek elmaradása is. Emiatt ugyanis a kormányzat kevesebb pályázati pénzt tud kiosztani, ami szintén visszafogja a növekedést.
Összességében tehát az ipar gyenge lábakon áll, a kapacitáskihasználtság alacsony, és a vállalati várakozások borúsak maradtak, de az áprilisi adatok némi élénkülést mutattak a korábbi stagnálás után.
