Az Európai Unió huszonhét országában az ötödik legnagyobb természetes fogyást Magyarországon rögzítették – derül ki a KSH Tér-kép című friss kiadványából, írja a 444. A 2017-2021-es évek átlagából számolt adatok szerint a születések és halálozások különbségéből adódó természetes szaporodás uniós átlaga mínusz 1,6 ezrelék volt, vagyis az EU egészében többen haltak meg, mint ahányan születtek.
A magyar népesedésről frissebb, 2022-es adatokat közölt a kiadványban a KSH, és a természetes szaporodás vagy fogyás helyett a teljes termékenységi arányszámot is közzétették megyei bontásban. Ez a szülőképes korú (15-49) nőkre számított hipotetikus gyermekszám azt mutatja meg, hogy egy nő hányszor szülne élete folyamán, ha az adott életévében akkora eséllyel szülne gyereket, mint amekkora eséllyel egy azonos korú nő szült. Az arányszámnak 2,1 körül kell lennie ahhoz, hogy egy népesség fenntartható legyen, ha ennél magasabb, a népesség természetes szaporodásáról, ha ennél alacsonyabb, a népesség természetes fogyásáról beszélünk.
Fotó: Depositphotos
A megyei adatokból az látszik, hogy a születésszám a fővárosban élők körében a legkritikusabb, és bár sok fiatal költözik ki az agglomerációba, a Pest megyei adat sem túl magas, alig haladja meg az ideális érték kétharmadát. A 2,1-es szinttől messze elmarad minden megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén kivételével az 1,7-es mutatót sem érték el sehol. A főváros után Baranyában és Csongrádban a legrosszabb a helyzet, az arányszám mindkét megyében 1,4 alatt marad.
