A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb munkaerőpiaci statisztikája szerint a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 661 ezer főt tett ki, ez az augusztusinál 8 ezer fővel több, az egy évvel korábbinál viszont ugyanennyivel kevesebb. A munkanélküliek száma 224 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb az augusztusinál.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az elmúlt évek adatait nézve nem látszik olyan egyértelmű trend, hogy augusztusról szeptemberre valamilyen trendszerű javulás vagy romlás lenne, így ezt a változást nem szezonális hatásoknak tulajdonítja. A javulásban vélhetően szerepe lehetett annak szerinte, hogy azok, akik a választások után elvesztették munkájukat, már részben el tudtak helyezkedni.
A foglalkoztatás éves alapú csökkenése nem meglepő, ez sajnos egy több éve tartó folyamat, ami demográfiai okokból nem is nagyon tud megállni. Emellett persze az sem segített, hogy a gazdasági növekedés is alacsonyabb volt, miközben persze a vállalatok növelték a hatékonyságukat, így a minimálisan magasabb hozzáadott értéket kevesebb munkaerővel állították elő. Ez persze látványos tragédiát a korábbi munkaerőhiány miatt nem okozott, de azért érezhető volt a foglalkoztatotti létszám csökkenése és a munkaerőpiac feszességének mérséklődése
– vélekedett Regős Gábor.
Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a munkanélküliségi rátában minimális, 0,1 százalékpontos csökkenés történt havi, ellenben ugyanekkora bővülés éves alapon. A munkanélküliek száma egy hónap alatt 5 ezer fővel lett kisebb, egy év alatt pedig 7 ezer fővel nagyobb, miközben az aktivitásban a létszámot tekintve nincs érdemi változás. Ez tehát azt jelenti szerinte, hogy a korábbi hónapok kedvező tendenciái nem fordultak vissza teljesen, de javultak.
Fotó: zsebremegy.hu
A nagyjából változatlan aktivitási létszám kisebb népesség mellett azt jelenti viszont, hogy többen vannak jelen arányaiban a munkaerőpiacon, ami szintén magyarázza Regős szerint a valamivel nagyobb éves bázisú munkanélküliséget, mivel közülük sokan elkezdhettek munkát keresni, de még nem találtak.
Érdekesség ugyanakkor szerinte, hogy a munkaerőpiaci helyzet javulása a férfi munkavállalókhoz köthető, éves alapon bővült a foglalkoztatásuk, ezzel szemben a nőké havi alapon csökkent. Ebben szerepet játszhatott, hogy olyan munkahelyek jöhettek létre – például az iparban –, ahol nagyobb arányban alkalmaztak férfi munkaerőt.
A külföldi telephelyen dolgozók száma az elmúlt hónapokban mértnek megfelelően alakult az elemző véleménye szerint, ami azt jelenti, hogy nőtt az egy évvel korábbihoz képest – míg 2025 harmadik negyedévében a külföldi telephelyen dolgozók száma 103 ezer fő volt, addig idén 118 ezer fő.
Fotó: KSH
Regős Gábor szerint a következő hónapokban több tényező határozhatja meg a foglalkoztatás alakulását. Az ipari nagyberuházások hatása pozitív lehet és talán a közszférában és az ahhoz kapcsolódó cégeknél megtörtént változások utáni konszolidáció is folytatódik. Ugyanakkor az építőipar jelentős fékeződése és a továbbra is gyenge külső kereslet kockázatot jelent a foglalkoztatás szempontjából.
A szakértő a Klasszis Podcast legújabb epizódjában arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetés legnagyobb kockázatát az jelenti, hogy valóban megvalósul-e az állam működésében tervezett 2200 milliárd forintos kiadáscsökkentés.
Balog-Béki Márta, az MBH szenior elemzője úgy látja, hogy a foglalkoztatottak esetében a háromhavi trend egyelőre jó képet mutat, a munkanélküliek száma a nyár végi magas szintről is mérséklődött valamelyest. Az is látható szerinte, hogy egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon és keresnek munkát, a gazdaságilag aktívak száma – a potenciális munkaerő – július-szeptemberben ismét a 4 millió 900 ezer főt közelíti, az aktivitási ráta is 69 százalék fölé emelkedett. A kilátásokat ugyanakkor árnyalja szerinte, hogy a közel-keleti konfliktus elhúzódik, ami késleltetve, de éreztetheti negatív hatását a hazai munkaerőpiacon is, ahogyan az AI szerepét sem lehet figyelmen kívül hagyni.
