Az MNB kedden már közzétette a jelentés főbb számait: a korábbi 15,0-19,5 százalékos sávról 16,5-18,5 százalékra módosította az idei éves szintű inflációs prognózisát, változatlanul hagyva 0-1,5 százalékos 2023-as GDP-növekedési előrejelzését. A jelentés alapján az MNB jövőre 3,0-5,0 százalékról 3,5-5,5 százalékra emelte inflációs várakozását a márciusi előrejelzéséhez képest, és 3,5-4,5 százalékon hagyta növekedési előrejelzését. A jelentés 2025-re változatlanul 2,5-3,5 százalékos inflációval, de a korábbi előrejelzésnél 0,5 bázisponttal alacsonyabb, 3,0-4,0 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
Az igazgató felidézte, hogy Magyarországon a januári csúcsot követően indult csökkenésnek az infláció: májusban az áprilisi 24 százalékról 21,5 százalékra esett vissza a fogyasztói árindex, a maginfláció pedig 24,7 százalékról 22,7 százalékra. Kiemelte, hogy ugyan éves szinten továbbra is a visegrádi országokhoz viszonyítva magasabb a magyarországi infláció, viszont három hónapos összevetésben már látható, hogy az ország inflációs többlete már eltűnt.
Egyre általánosabb, hogy nemcsak az árindexek, hanem az árak is mérséklődnek, ez a teljes fogyasztói kosár termékeinek 40 százalékánál következett be, jellemzően a külkereskedelmi termékforgalmat érintő cikkeknél, ugyanakkor a piaci szolgáltatásoknál továbbra sem jellemző a csökkentés, inkább az emelkedés - jegyezte meg. Nagyobb átárazások a piaci szolgáltatásokon belül két területen, a telekommunikációs és a banki ágazatban voltak megfigyelhetők, ahol az előző évi inflációra hivatkozva emeltek árakat - mutatott rá jelezve, hogy figyelni fogják ezen szektorok átárazásait.
Hozzátette: a vállalatok egyre inkább arról számolnak be, hogy az infláció csökkenni fog, az Eurostat felmérése alapján az elmúlt fél évben markáns lefelé mutató trend bontakozott ki az összes fontos ágazat előretekintő várakozásában. Arra is kitért, hogy az élelmiszerárak - amelyek nagymértékben hozzájárultak az infláció emelkedéséhez - a negyedik hónaptól kezdve folyamatosan csökkennek az országban, a termékek árában kezd megjelenni a globális nyersanyagárak csökkentő hatása. A régiós viszonylatban mért magyarországi inflációs többlet jó része az élelmiszerek árának a számlájára volt írható - tette hozzá.
Balatoni András aláhúzta, hogy a profit jelentős tényező az infláció emelkedésében, nemzetközi viszonylatban Magyarországon továbbra is messze a régió fölött alakul a cégek bruttó működési eredménye, az OECD elemzése szerint itt a legmagasabb a profit nominális emelkedése. A profitinfláció a következő időszakban is "velünk marad", ugyanakkor a belső kereslet csökkenése, illetve a kormányzati gazdaságpolitikán belül egyebek közt a versenypolitika intézkedései meg tudják törni, vissza tudják fordítani ezeket a folyamatokat - fűzte hozzá.
Az MNB igazgatója beszélt arról is, hogy a magyar gazdaságot a kettősség jellemzi: miközben a belső kereslethez kapcsolódó ágazatok teljesítménye szűkül, az export emelkedik; az infláció jelentősebb csökkenését követően az év második felétől élénkülhet a GDP. A kedvező exportadatoknak köszönhetően idén a folyó fizetési hiánya 2-3 százalék körül alakulhat GDP-arányosan, majd 2025-re többletbe fordulhat - mondta Balatoni András.
(MTI)
