A magyarok a pandémia második és harmadik hulláma alatt is rendszeresen vásároltak háztartási gépeket, tízből négyen ötven- és kétszázezer forint között adtak ki új termékekre. A felmérésben részt vevők több mint felének az ár a legfontosabb a gépvásárlásnál, víz- és energiatakarékossági szempontokat csak 20 százalék vesz figyelembe.
Egy országos felmérés szerint a megnövekedett home office ellenére ugyanannyit mosogattunk és porszívóztunk. Mindössze 6 százalék válaszolta, hogy sokkal többet, 14 százalék pedig, hogy valamivel többet járatta a gépeket a vírus második és harmadik hulláma idején.
Ha nem is használtuk többet a gépeket, a magyarországi háztartásokban jellemzően nincsenek túl jó állapotban az eszközök: a hűtők, fagyasztók, mosógépek és az elektromos tűzhelyek 43 százaléka nyolc évnél idősebb, ráadásul ezek a készülékek felelősek az összes fogyasztás háromnegyedéért.
Országos szinten az idei év első és második negyedévében tartós elektromos háztartási cikkekre több mint 77 milliárdot (8,9 százalékkal többet, mint 2020 ugyanezen időszakában), míg elektromos háztartási kisgépekre több mint 54 milliárdot, 12,5 százalékkal többet, mint 2020 ugyanezen időszakában) költöttek a magyarok.
A szakemberek szerint a chiphiány az európai háztartásigép-piacot is elérte. Ez hatással lehet a szokásos karácsonyi dömpingre. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a karácsony előtti hetekben az ajándékoknak is beillő nagy- és kisgépek forgalma jóval magasabb, mint az év korábbi részében. A tavalyi év utolsó negyedévében például a magyar vásárlók közel 54 milliárdot, vagyis napi átlagban 147 millió forintot költöttek tartós elektromos háztartási gépekre, míg elektromos háztartási kisgépre közel 32 milliárd, azaz napi átlagban 87 millió forint ment el.
