Mintegy 23,7 millió olyan ember él az Európai Unióban, aki Európai Unión kívüli ország állampolgárságával rendelkezik, s ez ami az EU teljes lakosságának 5,3 százalékát teszi ki - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán.
Az uniós statisztikai hivatal jelentéséből kiderül, hogy a tagországok lakossága arányához képest Luxemburgban élt a legtöbb külföldi állampolgár tavaly.
A külföldiek a nagyhercegség teljes népességének 47 százalékát teszik ki, közülük 38 százalék uniós állampolgár volt, és 9 százalékuk nem az.
A legtöbb külföldi, 10,6 millió ember (a teljes lakosság 12,7 százaléka) Németországban él. Ezt követi Spanyolország, ahol 5,4 millió (11,3 százalék) nem uniós állampolgár él, majd Franciaország és Olaszország; mindkét országban 5,2 millió, uniós szempontból külföldi él. A teljes lakosságot tekintve Franciaországban 7,7 százalék, Olaszországban 8,7 százalék a külföldiek aránya. A felsorolt négy uniós tagállamban élő külföldiek az EU egész területén letelepedett, nem uniós állampolgárok 70,3 százalékát tették ki tavaly.
Megdöbbentő, de a Máltán, Cipruson, Ausztriában, Észtországban, Lettországban, Írországban, Németországban, Belgiumban és Spanyolországban a nem uniós állampolgársággal rendelkezők aránya meghaladta az ország teljes lakosságának 10 százalékát. Arányuk Romániában a legalacsonyabb: kevesebb, mint 1 százalék.
A jelentés Magyarországgal kapcsolatban azt közölte, hogy az országban élőknek mintegy 98 százaléka magyar állampolgár. Magyaroroszágon tavaly valamivel több, mint 194 ezer külföldi élt. Azok, akik nem uniós ország állampolgárai, Magyarország lakosságának 1,2 százalékát adták (mintegy 118 ezer ember). Valamely más EU-tagország állampolgáraként Magyarországon közel 76 ezer ember él, arányuk 0.8 százalék volt 2021-ben, jelentette az MTI, és ezek az adatok azt mutatják, hogy Magyarország az EU-n belül rendkívül homogén lakossággal rendelkezik.
