A várakozásokat lényegesen alulmúlva, 24,5 százalékra ugrott az infláció decemberben, amit elsősorban a hatósági üzemanyagárak eltörlése okozott, azonban az élelmiszerárak emelkedése is tovább gyorsult. A pozitív meglepetést az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek, és a háztartási energiaárak vártnál kisebb növekedése okozta. Ugyanakkor a továbbra is erős árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 24,8 százalékra ugrott. Tavaly átlagosan 14,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – emlékeztet elemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Mint arról lapunk is beszámolt, a KSH pénteken reggel közzétette a 2022 decemberére, illetve az elmúlt évre vonatkozó inflációs jelentését.
Suppan Gergely úgy véli, mivel a hatósági üzemanyagárak kivezetésének hatása decemberben még csak részben jelentkezett, a teljes hatás a januári inflációban fog megjelenni, ezért
januárban még kis mértékben tovább gyorsulhat az infláció.
A következő hónapokban azonban bázishatások miatt már
az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk.
A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt. Az ár-bér spirál kialakulása egyes ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egyszámjegyű inflációra számítunk, idén éves átlagban 17,5 százalék lehet az infláció – véli az elemző.
Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljes körűen – mutat rá a szakember. A háború kitörése után a gáz-, áram- és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okoztak a gazdasági élet szereplőinek. Noha az utóbbi hónapokban már mérséklődtek az energiaárak, a gazdasági szereplők jelentős része még az elmúlt hónapokban kialakult, szélsőségesen magas árakkal szembesül a lejáró szerződéseiket követően.
Az energiaárak alakulása azonban továbbra is kiszámíthatatlan, noha az elmúlt hetekben meredek visszaesést mutatnak – írja Suppan, aki szerint a mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása szintén hozzájárulhatott a tavalyi áremelkedésekhez.
A Magyar Bankholding elemzője szerint igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszerár-indexének visszaesése is tükröz, ezt azonban a forint dollárral szembeni tavalyi meredek gyengülése, valamint a hazai rendkívüli aszály ellensúlyozta – mutat rá Suppan. A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hónapokban lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást.
A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag-gyártásig jelentős mértékű drágulást okoz – hangsúlyozza az elemző.
Suppan úgy látja, a tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése érdemben csillapodhat. A faárak elszállása éreztette hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növelte.
A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsult. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a jelenleg pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható magas árdinamika.
Az élősertés felvásárlási árai a tavalyi év során meredeken emelkedtek, ami már megjelent és a következő hónapokban is folytatódhat a feldolgozott húsok áraiban – figyelmeztet a szakember.
Hozzáteszi, a búzaárak tavaszi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon.
A takarmányárak és energiaköltségek emelkedése miatt az áremelkedés a tej- és tejtermékek, valamint a tojás esetében is folytatódott, noha ez utóbbi termék árát szintén korlátozták, a nemzetközi takarmányárak mérséklődése azonban előbb-utóbb megállíthatja a további áremeléseket – véli Suppan Gergely.
Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezni fogja. A jövedéki adó emelése a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiesnek a bázisból. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofitadó szintén egyre több szolgáltatás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek.
Suppan Gergely részletesen kifejti, hogy egy év alatt az élelmiszerek árai 44,8 százalékkal nőttek, ami érdemi gyorsulás a két évvel ezelőtti 3 százalék körüli növekedéshez képest.
Ezen belül a sertéshús árak decemberben 29,9 százalékkal nőttek. A baromfihús árak 51,5 százalékkal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 43,2 százalékkal emelkedtek. A párizsi, kolbász árai 40,3 százalékkal nőttek, a szalámi, sonka árai pedig 35,9 százalékkal emelkedtek. Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 52,1 százalékkal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak meredeken emelkedtek. (Míg az érintett 2,8 százalékos UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5 százalékos és 2,8 százalékos ESL tej ára.)
Az étolaj ára 1,5 százalékkal, a liszté 6,7 százalékkal (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, ellenben a rétesliszté emelkedett), a cukoré 10,3 százalékkal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak. A sajtok ára 83,2 százalékkal, az egyéb tejtermékek 79,2 százalékkal, a vaj, vajkrémek árai 79,4 százalékkal emelkedtek. A tojás ára 82,7 százalékkal, a margariné 58 százalékkal, a sertészsíré 89,2 százalék emelkedett.
Decemberben a kenyér 81,1 százalékkal, a péksütemények 57,2 százalékkal, a száraztészta 70,8 százalékkal, az édesipari lisztesáruk 71 százalékkal drágultak, míg a burgonya árai 41,6, gyümölcsök árai pedig 30,4 százalékkal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 32,2 százalékkal, az éttermi étkezésé 29,4 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 13,4 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 8,4 százalékkal, a szeszes italoké 21,3 százalékkal emelkedett. A ruházkodási termékek árai 8,6 százalékkal nőttek.
A tartós fogyasztási cikkek árai 13,6 százalékkal emelkedtek, ami már mérséklődést jelent, ezen belül az új személygépkocsi árak 24,1 százalékos emelkedtek – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyag-kibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is magas maradt az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 18,7 százalékkal, a konyhabútorok 20,3 százalékkal drágultak). Az autópiaci anomáliák miatt 8,5 százalékkal drágultak a használtautók árai is.
A háztartási energiaárak 55,5 százalékkal nőttek, jelentősen mérséklődve az előző hónaphoz képest, mivel egy hónap alatt 11,8 százalékkal csökkent a vezetékes gáz tarifája. A vezetékes gáz ára 97,8 százalékkal, az áram 27,8 százalékkal, a palackos gáz 48,7 százalékkal, a tűzifa 58,6 százalékkal drágult egy év alatt, míg a távfűtés ára változatlan maradt.
Az egyéb cikkek árai 22,6 százalékkal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak az üzemanyagár-plafon eltörlése miatt 27 százalékkal emelkedtek, de a kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése továbbra kiemelkedően magas, leginkább a lakásjavító, -karbantartó cikkeké 30,8 százalék, valamint az állateledeleké 48,8 százalék. Érdemben, 28-34 százalékkal drágultak a háztartási fogyóanyagok, vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek, a testápolási cikkek is. 9,5 százalékra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül 18,6 százalékra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme.
Az albérleti piac magára találása miatt 14,5 százalékra gyorsult a lakbérek árainak növekedése. A lakásjavítás, -karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 24,3 százalék volt, a taxi 30 százalék, a háztartási szolgáltatásoké 22,3 százalék, a járműjavításé 22,6 százalék, a mozijegy 16,6 százalék, a sport és múzeumi belépőké 22 százalék volt – sorolja a részleteket a Takarékbank vezető elemzője.
