A magyar állam ellen döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a szociális dolgozók sztrájkhoz való jogának megsértése miatt. Az Európa Tanács felügyelete mellett működő bíróság tízezer euró sérelmi díj és az eljárási költségek megfizetésére kötelezte Magyarországot.
Az EJEB tájékoztatása szerint a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) azért fordult az emberi jogi bírósághoz, mert 2020-ban a magyar hatóságok olyan hosszan vizsgálták a tervezett gördülő sztrájk körüli jogvitát, hogy a munkabeszüntetést már nem lehetett megtartani.
A bíróság ítéletében azt írta, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett különleges jogrendre és a rendkívüli tárgyalási szünetre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók a „nemperes” eljárásokra, ami azt jelenti, hogy az illetékes magyar bíróságot a sztrájktörvényben meghatározott szigorú határidők kötötték.
Fotó: Depositphotos
Az ítélet szerint a késlekedésnek az lett a következménye, hogy a szakszervezetek nem tudtak sztrájkot tartani a tervezett időpontokban, azaz az eljárás elhúzódása megfosztotta a munkavállalókat a sztrájkjog gyakorlásától. Emellett aránytalan korlátozást jelentett az Emberi Jogok Európai Egyezményének a gyülekezés és az egyesülés szabadságát védő 11. cikke szerinti jogaikra nézve is.
A magyar kormány az eljárás során törvényi kötelezettsége ellenére sem nyújtotta be saját javaslatát az úgynevezett minimumszolgáltatásokra vonatkozóan, és a késedelmet nem is indokolta, ami hozzájárult az eljárások elhúzódásához – közölte a bíróság.
A Magyar Helsinki Bizottság precedensértékűnek nevezte az EJEB ítéletét az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
A testület kimondta: a magyar hatóságok megsértették a szociális ágazatban dolgozók sztrájkjogát, amikor sorozatos időhúzással, illetve késlekedéssel gyakorlatilag ellehetetlenítették a munkavállalók munkabeszüntetését. A SZÁD győzelme megerősíti, hogy a sztrájkjog csak akkor valódi alapjog, ha azt a munkavállalók időben és hatékonyan gyakorolhatják – írták.
„A mostani döntés mindannyiunk számára lehetőséget ad arra, hogy Magyarország visszatérjen ahhoz az európai jogállami minimumhoz, amely szerint a szakszervezeti jogok és a sztrájk szabadsága védendő alapjog. Bízunk benne, hogy ez az ítélet új korszakot nyithat a magyar jogállami működésben, és az új kormányzat a konstruktív kritikát, a munkavállalói érdekképviseletet és a véleménynyilvánítás szabadságát nem korlátozandó problémaként, hanem a demokratikus közélet legitim és értékes részeként kezeli majd” – fogalmazott közleményében a Helsinki Bizottság.
