A Politico brüsszeli hírlevelének információi szerint már az Európai Tanács hajnalba nyúló ülésének egy viszonylag korai szakaszában, valamikor este 10 óra tájban összeomlott a befagyasztott orosz vagyonból finanszírozott jóvátételi hitel terve.
Amikor ugyanis az uniós tisztviselők szétosztoták egy kétoldalas dokumentumot, amely azt részletezte, miként oszlatnák el Belgium az orosz vagyon felhasználsával kapcsolatos aggodalmait, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök rögtön elkezdte megtalálni a terv hiányosságait.
Hamarosan aztán Emmanuel Macron francia elnök és Luc Fieden luxemburgi miniszterelnök is csatlakozott Melonihoz, így gyorsan világossá vált, hogy reménytelen az elképzelést elfogadtatni a tanács tagjaival.
Így aztán még arra sem volt igazán szükség, hogy a tervet vehemensen ellenző vezetők, elsősorban Orbán Viktor nagyobb ellenállást fejtsen ki.
Bart de Wever belga miniszterelnök sem került igazán nagy nyomás alá. Elégedetten is nyilatkozott egy hajnali három óra körül tartott sajtótájékoztatóján.
„Azok az országok, amelyek közel vannak Oroszországhoz... érzelmileg kielégítőnek találták”, hogy a befagyasztott orosz vagyont használják. De „a politika nem egy érzelmes munka. A racionalitás győzedelmeskedett”
- fogalmazott.
A jóvátételi hitel támogatói sem élték azonban meg teljes vereségként a történteket. Friedrich Merz német kancellár, az orosz vagyon felhasználásának egyik fő szorgalmazója például arról beszélt, hogy Ukrajna volt az éjszaka fő győztese.
„Mai döntésünkkel Ukrajna finanszírozása biztosított a következő két évre. Ez jó hír Ukrajnának és igencsak rossz Oroszországnak”
- mondta.
Mette Frederiksen, az uniós elnökséget ellátó Dánia miniszterelnöke hasonlóan látja:
„A végeredmény az, hogy a mai nap után az Ukrajnának nyújtott támogatásunk biztosított.”
Egy uniós tisztviselő pedig a következőt emelte ki:
"Ahelyett, hogy tíz ország finanszíorozná Ukrajnát, most 24 teszi. Ukrajna erősebben jön ki ebből a megállapodásból.
