A meglepetésszerű autópályadíj-emelés dilemma elé állítja azokat az autósokat, akik már a 2023-as évet tervezik. Mint arról beszámoltunk, az eddigi – az Orbán-kormány által bevezetett – gyakorlattól eltérően nem egységesen, az augusztusi infláció mértékével emelték valamennyi járműkategória valamennyi időtartamára vonatkozó matricaárakat, hanem 12 kategóriában 5 százalékkal, míg 8 kategóriában 21-72 százalékkal növelték a fizetendő díjakat.
Mint a grafikonon is látható, legnagyobb emelést a motorokra érvényes heti (10 napos) matricáknál vezetik be (72 százalék), ettől alig marad el az autósok havidíjának emelése (71 százalék), a motorosoknak 63 százalékkal kell többet fizetniük a havi matricáért is, míg az autósok hetijegye 44 százalékkal fog többe kerülni, mint 2022-ben. Ezzel szemben az éves, illetve az éves megyei matricák az autósok és motorosok esetében is csak 5 százalékkal drágulnak, ami bőven elmarad a pénzromlás ütemétől – ha úgy tetszik, reálértékben olcsóbbá válik.
A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) azt közölte, 2022 első felében 7,8 millió matricát értékesítettek,
ennek 51 százaléka tíznapos, 28 százaléka pedig havi matrica volt.
Vagyis a díjfizetők csaknem négyötöde ilyen, rövidebb időtávra szóló úthasználati jogosultságot vásárolt. Bár hivatalos kormányzati indoklás nincs, de gyanítható, a kabinet szeretné az autósokat „átterelni” a tíznapos és a havi matricákról az éves díj irányába, és valószínűleg ennek tudható be, hogy az ő kategóriájukban ilyen drasztikusan emelték ennek a két idősávnak az árát. Hogy ez mekkora elmozdulás, azt az is mutatja, hogy idén az éves matrica kilenc darab havi vagy 12,2 darab tíznapos matrica árába kerül, jövőre viszont 5,5 havi vagy 8,9 darab tíznapos esetén jön ki „egálba” az autós.
Mivel Magyarországon – egyelőre – nincs napi autópálya-matrica, így az, aki például csak egy oda-vissza útra megy, kénytelen megvenni a tíznapos matricát. Azaz mostani számolgatásunk szempontjából nyugodtan tekinthetjük „virtuális egynaposnak” is ezt a díjtételt.
Lesz valódi egynapos is – de mikor?
Az Európai Parlament idén februárban szavazott arról, amely tagállamban alkalmaznak útdíjat, ott kötelezően be kell vezetni az egynapos sztrádamatricát is. A döntés értelmében az alkalmi úthasználók érdekében, a méltányosság jegyében biztosítani kell, hogy a személyautókra egy napra, egy hétre vagy tíz napra lehessen matricát vásárolni, ezek árát pedig maximálni fogják. Az EP határozatának ezt a részét két éven belül kell bevezetni, azaz várhatóan 2024-től vagy 2025-től itthon is lehet majd egy napra fizetni az autópálya használatáért.
A dilemma tehát abban áll, hogy egyre kevesebb „virtuális egynaposat” kell venni ahhoz, hogy elköltsük egy éves bérlet árát. Megéri? Autózunk annyit egy évben, hogy inkább vállaljuk az egyszeri, nagy összegű kiadást?
Az autós tehát leül otthon, és megpróbálja emlékeiből (vagy autósnaplójából) kihalászni: vajon hányszor ment például kirándulni a családdal? Csak egy nap – mondjuk – a siklósi várnál, egy másik alkalommal egy nap a Kékestetőn, „elugrottak” vidékre a rokonokhoz, unokatesó esküvője volt szintén az ország másik szegletében stb. De ide veheti az egyhetes balatoni nyaralást is. Ha egy év 52 hétvégéjéből csak kilencszer van ilyen kiruccanásuk, akkor máris megéri beruházni egy egész éves matricára.
De mi ennek a hátulütője? Az éves matrica minden év január 1-jétől érvényes, tehát nem érdemes előre megvenni. (Igen, az előző évi éves jegy a következő év január 31-ig érvényes, ám most olyan esetről beszélünk, ahol az autós most először gondolkodik el éves matrica megvásárlásán.) És bizony bármennyire is stabil és nagy a jólét, valamint előre megyünk, nem far-hátra,
sok magyar családnak karácsony után nem biztos, hogy akad a pénztárcájában röpke 50 ezer forint éves matricára.
Vagyis ha apuka január egyik szikrázó, havas szombatjának reggelén gondol egyet, és szeretné elvinni anyukát meg a kiskölköket szánkózni a tükörsima Alföld egyik településéről, mondjuk, Sopron mellé a rokonokhoz, nem biztos, hogy telik rá. Megoldás lehet viszont, ha a családi pénzügyér úgy dönt, a karácsonyi „ajándék” egy éves matrica. Az ugyanis elővételben már a tárgyévet megelőző év december 1-jétől megváltható – még akkor is, ha az autópálya használatára csak január 1-jétől jogosít.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy
egy középosztálybeli családnak, amelyik egy-másfél havonta kirándul egyet valahol az országon belül, érdemes a sok tíznapos matrica helyett beruházni egy éves sztrádamatricára.
Megy-e a megye?
A megyei matricák bevezetését 2014-2015 nagy közfelháborodás kísérte, az Orbán-kormány ugyanis ekkor tett fizetőssé számos, addig ingyenes útszakaszt. A kabinet eredeti elképzelése az volt, hogy a megyei matrica csak a megyehatárig (pontosabban az azt megelőző lehajtóig) lenne érvényes, de a tiltakozások nyomán végül úgy módosították a szabályozást, hogy az adott megyei engedéllyel a megyehatárt követő első lehajtóig lehet közlekedni.
A megyei matricák jövőre – hasonlóan az autók éves díjához – csupán 5 százalékkal drágulnak. Ami azt jelenti, hogy nem kell sokat számolgatni: aki eddig rendszeresen csak 2-3-4 megyében autózott (például egy cég területi képviselője), annak jövőre sem érdemes megvenni a csaknem 50 ezres éves matricát.
Mikor érdemes mégis megyeiről évesre váltani? Az éves matrica ára 8,6-szerese a megyei matricának, és mint az előbb jeleztük, ez nem is változik. Ha valaki tehát
rendszeresen legfeljebb csak nyolc megyén keresztül autózik (például Budapestre jár), annak jobban megéri csupán az érintett megyékre megváltani a jogosultságot.
Az a szabolcsi autós, aki viszont akár csak havi rendszerességgel látogatja meg Szombathelyen élő rokonait, már kilenc megyén keresztül autózik (az M3–M0–M1–M85–M86 útvonalat feltételezve), neki pedig már megéri megvásárolni az országos éves matricát.
Szabad a pálya!
Van-e olyan megye, ahol nem kell matricát venni? Bár Veszprém megyének van egy rövid autópályaszakasza, ám annak egyetlen, balatonvilágosi lehajtója Fejér és Somogy megyékből érkezve is azok határait követő első lehajtó, így ha valaki ezekből a megyékből érkezik, díjmentesen roboghat tovább például a Balaton északi partja felé. Ezen kívül, noha az M4-es Törökszentmiklósig autózható, annak Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakaszát díjmentessé tették.
Ugyancsak nem kell fizetni Békés megyében, itt sincs megyei matrica. Itt csak az M44-es gyorsforgalmi halad, mely a Tiszától Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén átvágva Békéscsabáig halad, ám ez az út is ingyenesen használható.
Díjmentes még az M8-as gyorsforgalmi út Körmendet és az osztrák határt összekötő szakasza, a dunaújvárosi és a szekszárdi Duna-hidak, a (nagyon lassan) készülő M9-es Kaposvárt elkerülő szakasza és az M30-as Miskolcot elkerülő része. Ugyancsak nem kell matricát venni az M0-s déli szakaszára az M5-ösig, a keleti szakaszára az M4-estől az M3-asig, valamint a Megyeri hídra sem. Az M31-es út ugyancsak díjmentesen használható.
