Csaknem 7700 milliárd (pontosan 7698,7 milliárd) forintos bevételi és kiadási főösszeggel, nullszaldósan tervezi a Tisza-kormány a 2027-es nyugdíjkasszát. Ez 6,8 százalékkal, 490 milliárd forinttal több, mint a 2026-os pótköltségvetés nyugdíjkasszájának összege.
Bevételi oldalon Kármán Andrásék 2027-ben 3198 milliárd forint nyugdíjcélú bevételre számítanak szochóból (ez 3,6 százalékos növekedés), míg 3407,6 milliárd forintra társadalombiztosítási (tb) járulékból (ez pedig 5,2 százalékkal több, mint a 2026-os terv).
A kormányzat számításai szerint egyszerűsített foglalkoztatásból 72,2 milliárd forint bevétel érkezik a nyugdíjkasszába, ami 4,9 milliárd forinttal, 7,3 százalékkal több, mint amennyivel a 2026-os pótköltségvetésben számoltak. Bírságokból, késedelmi kamatokból a kabinet a 2026-ossal megegyező, 15,7 milliárdos bevételre számít.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Hatalmasat emelkedik viszont a központi költségvetés más forrásaiból érkező bevételek összege. 2025-ben ez a summa még „csupán” 564,5 milliárd forintra rúgott, és Orbán Viktorék 2026-os büdzséjében is „mindössze” 626 milliárd forint volt ilyen célra elkülönítve – igaz, ebben benne volt az elvileg 3,5 százalékos GDP-növekedés felett kifizetendő nyugdíjprémium 24,3 milliárd forintos összege is. (A gazdasági bővülés ettől bőven elmarad.) Nem volt viszont benne a már bőven a 2026-os büdzsé elfogadását követően felvetett és megszavazott 14. havi juttatás (pontosabban annak egyheti) összege, ami „potom” 133,3 milliárd forinttal terhelte meg az idei évi költségvetést. Kármán Andrásék ezért a pótköltségvetésben már 784,3 milliárd forint központi költségvetésből származó nyugdíjcélú forrással számoltak, ez az összeg már valószínűleg tartalmazza a nyugdíjas SZÉP-kártya idei első részletére szánt nagyjából 20 milliárd forintot is. (Ennek az új juttatásnak a bevezetése végül 2027-re tolódott. – A szerk.)
Mint említettük, jövőre ez az összeg még tovább nő, mindösszesen 991 milliárd forint fog érkezni a Nyugdíjbiztosítási Alapba a büdzsé más bevételeinek terhére. Ebből
- 571,8 milliárd forint a 13. havi nyugdíjra,
- 143 milliárd forint a 14. havi nyugdíj negyedére,
- 76 milliárd forint a nyugdíjas SZÉP-kártyára,
- 200,2 milliárd forint a „kiadások támogatására” (amit nyugodt szívvel nevezhetünk a nyugdíjkassza deficitjének) megy majd.
Ez azt jelenti, hogy
2027-ben a nyugdíjcélú kiadások 13,1 százalékát nem tudják fedezni az elvileg ezt a célt szolgáló szocho- és tb-járulék-bevételek.
(Nyugdíjcélú kiadások alatt a korhatár feletti ellátásokat, a Nők 40 program szerinti nyugdíjakat, az árvaellátásokat és az özvegyi nyugdíjakat értjük – a szerk.)
Ez a mostani tervezett arány egyébként sokkal jobb, mint az korábban megszokott volt. 2023-ban ezeknek a kiadásoknak a negyede (!) nem volt szochóval és tb-járulékokkal fedezett, a drasztikus csökkenés 2024-ben indult meg. Ennek oka a szocho felosztásának markáns megváltoztatása volt, melyet a mindenkori költségvetési törvény határoz meg. 2023-ban ennek a köztehernek még csak 71,63 százaléka illette a nyugdíjkasszát, 2024-ben már a 89,14, 2025-ben a 89,96, de még 2026-ban és 2027-ben is a 82,81-82,81 százaléka. (A fennmaradó részt az adóhatóság az Egészségbiztosítási Alapba utalja.)
A Tisza-kormány úgy számol, 2027-ben a korhatár feletti ellátásokra 5695,9 milliárd forintot kell majd fordítani, ami 3,9 százalékkal haladja meg a 2026-os tervet. A Nők 40 program ellátásaira 571 milliárd forintot szánnak, ez az idei évre tervezettet 2,7 százalékkal fejeli meg. Árvaellátásra 54,6 milliárd, özvegyi nyugdíjra pedig 575,8 milliárd forint jut majd, előbbi 0,7 százalékkal alacsonyabb, utóbbi viszont 1,7 százalékkal magasabb, mint 2026-ban.
A „rendkívüli” ellátások közül 13. havi nyugdíjra 571,8 milliárd forintot szánnak, ami 6,4 százalékkal több, mint az ez évi terv, a 14. havi ellátás egyheti része pedig számításaik szerint 143 milliárd forint lesz, ez 7,2 százalékkal több, mint 2026-ban. Emellett új juttatásként 76 milliárd forintnyi ellátást kívánnak utalni a nyugdíjas SZÉP-kártyára. Ezeket a tételeket – mint említettük – nem a nyugdíjkassza szocho- és tb-bevételeiből fogják fedezni.
A kabinet számításai szerint 2027-ben 3 százalék lesz az infláció, azaz a nyugdíjak (beleértve a 13. havi juttatást és a 14. havi juttatás negyedét is) ilyen mértékben fognak emelkedni. Vagyis
a kormányzat jövőre még nem tervezi, hogy visszavezeti az úgynevezett svájci indexálást, mely a pénzromlási mutató mellett a bérek emelkedésének ütemét is figyelembe venné a nyugdíjemelés megállapításakor.
Azonban január 1-jén lép hatályba a minimálnyugdíj 120 ezer foritos alsó korlátja, illetve az alacsony nyugdíjak felzárkóztatásának intézkedése is.
A kabinet úgy véli, jövőre 2,4 százalékkal emelkedhet a GDP, ezért nyugdíjprémium kifizetésére nem lehet számítani. A büdzsében egy szimbolikus, 50 millió forintos összeget elkülönítettek erre a célra, ám ennek csak adminisztratív oka van. Az Orbán-kormányok minden évben betervezték a költségvetésbe a nyugdíjprémium nagyjából 25 milliárd forintos összegét, ám a „repülőrajt” helyett gazdasági stagnálás következett, így a nyugdíjasok az előző választási kampány (2021 ősze) óta nem részesülhettek ilyen juttatásban.
