Az Európai Bizottság kiegészítő felszólító levelet küldött Magyarországnak, mert álláspontja szerint nem biztosította a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmódot és az átláthatóságot egy több homok- és kavicsbánya kitermelési jogára vonatkozó szerződés odaítélése során – közölte a brüsszeli testület szerdán. A hírről az MTI számolt be.
A bizottság tájékoztatása szerint a szerződést olyan eljárásban ítélték oda, amely nem biztosított megfelelő nyilvánosságot, és amelyet a bizottság megítélése szerint úgy alakítottak ki, hogy indokolatlan előnyt biztosítson egy meghatározott gazdasági szereplőnek.
A testület úgy véli, ezzel Magyarország megsértette az Európai Unió működéséről szóló szerződésben rögzített, a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseket. A közlemény emlékeztetett arra, hogy az új, határozatlan időre szóló szerződés egy olyan korábbi megállapodást váltott fel, amelyet szintén uniós jogsértés miatt kifogásolt a bizottság a 2025. júniusi kötelezettségszegési eljárási csomagban. A testület szerint az érintett bányaterületek jelentős gazdasági értéke, a szerződés időbeli korlátozásának hiánya, valamint a homok- és kavicsbányák korlátozott száma miatt a piaci szereplők lehetőségei beszűkülnek arra, hogy belépjenek a magyar piacra vagy bővítsék tevékenységüket.
Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a bizottság kifogásaira és orvosolja azokat. Amennyiben a válasz nem kielégítő, az uniós testület indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben, ami a kötelezettségszegési eljárás következő szakasza.
Az Európai Bizottság szerdán egy másik felszólító levelet küldött Magyarországnak, mert álláspontja szerint az ország nem hajtotta végre az uniós bíróság kiegészítő bányajáradékról szóló ítéletét. A testület szerint a vitatott intézkedés továbbra is sérti a letelepedés szabadságát. A testület emlékeztetett, hogy az uniós bíróság idén januárban megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot az építőanyagok értékesítésére kivetett kiegészítő bányajáradék szabályozásával. Magyarországnak ebben az ügyben is két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a bizottság kifogásaira. Ha a válasz nem kielégítő, a testület ismét a bírósághoz fordulhat, és pénzügyi szankciók kiszabását kérheti.
